Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3632156
látogató!
Ma  833,
ebben a hónapban
17180 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 12 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

Ősmagyar nyelvek

 
    

  
 

Válasz(ok)....


milkapista Vendégként2009.06.01. 18:31(194.)
Kedves Dengisz!

Igen szerintem valóban ártalmatlanok vagytok. Mivel jóindulatúak vagytok, és alapjában véve jót akartok. Ha gondolod olvasgassad el amit azon a fórumon Kiss Dénes védelmében írtam(annak ellenére, hogy ezt az ősnyelves dolgot finoman szólva is butaságnak tartom).

Csak azt nem értem, miért kell hozzákölteni az amúgy is hosszú és tiszteletre méltó történelmünkhöz.

....és előzmény(ek)

dengisz2009.06.01. 16:15(192.)

Csatlakozva:
2008.08.21

Hozzászólások száma: 101
Kedves Soproni!
Teljesen igazad van abban, hogy a Nyelvről, és az Ősmagyar nyelvek címszó alatt nem sok keresnivalója van annak, hogy a Pilis sziget volt-e, vagy sem valamikor. Ezeknek lehetne nyitni egy külön vitaoldalt mondjuk általánosságban a történelmünkről. Mostanában nem volt időm írni, de talán most már lesz egy kevés.
A házsárt szó nekem rejtélyes, első hallásra a zsidó történelemből ismert Hágár jutott eszembe róla, találtam is hozzá egy történetet, bemásolom ide:
"Fáraó lánya, Hágár a palotában ismerkedett meg Sárával aki olyan mély benyomást keltett benne, hogy készségesen elhagyta királyi otthonát csakhogy Sára szolgálólánya legyen. Sára tisztelettel és előzékenyen kezelte Hágárt. Ha más hercegnők látogatták azt mondta nekik: „menjetek és köszöntsétek Hágárt is, az egyiptomi hercegnőt. Nem szeretném ha megbántódna vagy megszégyenülne.”

Hágár azonban nem becsülte Sára kedvességét és a háta mögött pletykált róla. Azt mondta a vendég hercegnőknek: „Ne gondoljátok, hogy Sára ennyire szent. Tán nem az Örökkévaló büntetése, hogy a sok év alatt egy gyermeke sem született?”

Sárát szerfelett elszomorította, hogy nem lehetett anya. Elhatározta, hogy páratlan mértékű áldozatot hoz és felajánlja Ábrahámnak Hágárt második feleségként, hogy attól aztán gyermeke szülessen.

Ábrahám elfogadta Sára javaslatát. Hágár mihelyst megérezte, hogy Ábrahám gyermekét hordozza felsőbbrendűnek gondolta magát és részéről teljesen megszűnt úrnőjével szemben érzett tisztelete. Mikor Hágár viselkedése végképp kibírhatatlanná vált Sára elhatározta, hogy kiáll magáért és megmutatja ki az úrnő és ki a kézilány a házban. Hágárnak viszont fejébe szállt a büszkeség és nem akart többé Sára szolgálója lenni ezért megfutamodott. Ekkor egy angyal jött a segítségére és azt mondta neki, hogy térjen vissza Sárához saját maga és gyermeke érdekében, ugyanis annak ellenére, hogy a fia vad ember lesz később mégis nagy és erős nemzet ősapjává válik, mivel Ábrahám leszármazottja."

Lehet, hogy semmi köze Hágárnak a házsárt szóhoz, de ez jutott eszembe. Arról nem is beszélve, hogy ez nem a mi történelmünk.
Az is kérdés, mióta van jelen ez a szó nyelvünkben.

Soproni, köszönet a kimerítő válaszért, de hová lett aki felvetette a témát? Én tudom. Egy másik fórumon leírta, hogy ez mekkora butaság, mármint a Pilis hajdani sziget volta. De -- "ártalmatlanoknak" bélyegzett minket. Ha Kismaroson van telked, kedves Soproni, esetleg egyszer találkozhatnánk ott egy kis beszélgetésre, feltéve, ha van hozzá kedved, arrafelé lakok.


soproni2009.06.01. 10:46(190.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Ős-Duna, Pilis-sziget, Verőce, Kismaros, Nagymaros...
Se befejezni, se tovább folytatni nem szeretném azt a vitát, ami itt zajlott és kifulladt, de hiányérzetem van, kérdések maradtak válasz nélkül . Fórumunk inkább nyelvről, ősnyelvekről, őstörténetről szól, Magyarország természeti földrajza engem nem hoz tűzbe, lázba, de ez csak az én véleményem, mások bizonyára szívesen foglalkoznak ilyen témákkal is. Radnótit idézve: „Nekem nem térkép e táj”. Akit a téma érdekel, az interneten nagyon sok értékes írást, információt talál. Csak példának kettő: 1. Vörös Ildikó: Mitől szent a Pilis? 2. Szántai Lajos: Pálos Rend. Azt sajnálatosnak tartom, hogy a Fórumon kívül a feltett kérdésekre nem érkezik válasz! Dengisz hónapok óta várja Bognár Ferenc válaszát.
Úgy olvastam, az Ős-Duna a pliocén kor végén jelent meg a Nyugat-Dunántúlon, a Lajta hegységnél délre fordult és elérte az Adriát. A most Szlovákiában folyó Morva, Vág, Nyitra, Garam folyók a Duna hiányában átfolytak „Magyarországon” és szintén elérték az Adriát. Ha megnézzük a térképet, a Vág folytatása pont a Móri-árok, a Garamé pedig a Pilis nyugati oldalán van Dorog vonalában! Az Ipoly már akkor is megvolt, az ment Szobtól lefelé a Duna mostani vonalában egy darabig. Az Alpok felgyűrődése, a Dunántúli-hegység kiemelkedése és a folyók hordalékának feltöltő munkája mind szerepet játszott abban, hogy a folyók, így a Duna is változtatta medrét. Így a különböző helyeken található folyami hordalékok, kavicsok csak azt bizonyítják, hogy ott valamikor egy folyó folyt, de hogy melyik, azt mi itt nem tudjuk eldönteni. Arról van adat, hogy Aquincum és Békásmegyer környéke az i.e. első évezredig az év nagy részében szigetként szerepelt. Nyugat felől eliszaposodó mocsarak és mellékágak fogták körül. Azt is el tudom képzelni, hogy a Pilis nyugati oldala tele volt holt ágakkal, mocsárral, láppal, így a Pilis tényleg felfogható volt szigetként! Erről írt állítólag Thuróczy János a „Magyarok krónikájában”, megemlítve, hogy a környék mocsaras, mindenhol víz veszi körül, egy helyen van gázló, így nehéz bejutni a területre, sajnos én nem találtam meg. A Marcali-medence, a Móri-árok, a Tatai-árok és a Dorogi-medence mind azt bizonyítják, hogy amíg a Duna nem folyt végig a mai medrében, a Szlovákiából jövő folyók mentek ezeken keresztül! De nézzük meg, mit mond a történelem és a nyelv. Ha megnézzük a magyar gesztákat, a Pilis-szigetet egyik sem említi, Anonymus is csak a Csepel szigetről beszél, ahol Árpád vezér szállt meg: „Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget.” Majd Árpád kivonul Csepel szigetéről, Magyar-révnél átkel a Dunán, és „másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt bevonult Attila király városába. (Ecilburg) Kézai Simon viszont nem említi Csepelt, Árpádról írja, aki átkelt a Dunán: azon helyt üté föl sátrait, hol most Fejérvár városa van telepítve. A Képes Krónika így ír Árpádról: Szvatoplukot legyőzte és megölte, táborba szálla a Noé hegyen közel Fejérvárhoz, s ez az első hely, melyet Árpád magának választott Pannóniában. Ha ezeket összevetjük, sajnos nem leszünk okosabbak, nem tudjuk, kinek hihetünk. Egy biztos, Pilis-szigetről egyik sem ír, jó lenne tudni, hol található, melyik Árpád kori dokumentumban az Insula Pilis leírva és milyen szövegkörnyezetben. Szerintem a legvalószínűbb, hogy a Pilist a Dunán kívül nyugat felől körbe egy vizenyős, lápos, átjárhatatlan mocsárvidék vette körül, de olyan Duna ág nem volt, mint a másik oldalon. A sziget elnevezés nem lehet alaptalan, de az is lehet, hogy a Szentendrei-sziget neve volt valamikor Pilis-sziget. Nézzünk meg néhány falunevet a környéken. Itt van például Kismaros, Nagymaros neve, de a Maros névvel máshol is találkozhatunk, mindig vízhez kötődik! A maros ősi szó, maró, elmaró, elkapó értelme volt, Kis és Nagymaros környéke is lápos, mocsaras lehetett. A szó megvan az angol nyelvben is! Marsh jelentése= mocsár. Ez nem véletlen egyezés, Varga Csaba írja a mar szóról, hogy az angolban: elront, megrongál,valójában szétmarcangol a jelentése. Dengisz is említette idézve Anonymust, hogy a Árpád magyarjai Verőce vizén átkelve tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett. Verőce Kis és Nagymaros között van, s bár itt egy nagyobb vízről van szó, ami ma már nincs meg, ez is a környék vizenyős, mocsaras voltát bizonyította! De nézzük meg Verőce nevét is! Tudom, azt olvassuk, hogy szláv eredetű. De milyen szláv, itt csak a „tautok” éltek, a szótárukban pont ilyen szó nincsen, bár az interneten olvastam, hogy verőce szlovákul kaput jelent, vagyis ÁTJÁRÓT! De ha elhisszük a kettős honfoglalást, sőt hogy itt élt egy ősnép is aki nem ment sehova, végig itt volt (talán ezért van a magyar nyelvben több szó is ugyanarra a fogalomra), akkor Verőce és Verecke neve sem szláv, inkább ők vették át az itt élő őshonos néptől!! Köszönjük, hogy megőrizték. A szó eleje, de maga a szó is a vergődésre, átvergődésre, emlékeztet, vagyis egy olyan helyre, ahol nehézségek árán, de át lehet jutni! A magyar ver, vér, verés, vergődés, verejtékezés szavak mind erről szólnak. Az olasz primavera jelentése tavasz, de szó szerint első vért, vagyis rügyfakadást jelent, a növények nedveinek megjelenését tavaszkor. Verecke is egy olyan hely volt, ahol a hegyek között át lehetett vergődni, „átevickézni.” (verecke-evicke). Hogy a pilis szó miért nem szláv szerintem, arról most nem beszélnék, de néhány szót szolnék a Dömörkapuról. „Természetesen” ez sem magyar szó, az ótörökből eredeztetik (Demirkapi), de hol voltak az ótörökök a XVI. században? Jelentése: megerősített szoros, vaskapu. (Van a Mecsekben is). Mint tudjuk, a török sem őshonos nép itt Európában, jóval később érkeztek, mint Árpádék. Nyelvük keveredett a hun nyelvvel, a törökben megtalált „magyar” szavak bizonyára hun eredetűek! A dömör vasat jelent törökül, ez hasonló a magyar tömör szóra, a hun nyelvben a „tom” jelentése vas! A vase jelentése pedig: réz(fém). A példákkal csak azt szerettem volna bizonyítani, hogy ezer évvel ezelőtt más lehetett a táj a Duna és a Pilis környékén is, bárhol lehettek mocsarak, ennek emléke él a környék településeinek nevében, csak tudni kell olvasni. Magam több, mint húsz éve járok kismarosi telkemre, gyönyörködve a Duna-kanyar szépségeiben, és a visegrádi várban.




 
    

 
Generálás ideje: 0.1 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
26 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3632156 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:174
Látogatók összesen 1511 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
moroc
mocor
Judit1970
nemethlea
bezen