Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3418274
látogató!
Ma  189,
ebben a hónapban
11975 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 12 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

Ősmagyar nyelvek

 
    

  
 

Válasz(ok)....


kréta Vendégként2009.06.14. 05:12(261.)
Kedves soproni, azt hiszem tartozok egy kissé kimerítőbb válasszal. A vak (WA-KO) és vakú’=vakul (WA-KU) szavak a HT 38 tábla-töredéken disznó és birka megbetegedésekkel kapcsolatban szerepelnek: … terpedő disznó 1, birka 3, kék 3, vakul 2, vak 1. Nem tudom milyen betegség lehet (talán egy állatorvos ennyiből is ráismer), de megtörténhet, hogy az elkékülést követő “vakul” nem látás-vesztés, hanem feketülés. Talán a mondattöredék még arra is választ ad, hogy miért fekete a gyász színe. A halál pillanatában megvakulunk, a sír pedig elvakol.
Innen (Kréta) az angolba tőbb úton is eljuthatott a szó (nem csak ez, sok): a tengeri pásztorok révén (Krantz), a földművelés terjedésével, … egy biztos, nem a portyázásokkal.

....és előzmény(ek)

soproni Vendégként2009.06.13. 06:39(255.)
Kedves Kréta!
A „vakoló” emlékeztet engem gyerekkorom beugratós kérdésére, amely valahogy így hangzott: szerbusz öccse, öt görög, öt török, hány ember? Ez is „vakoló”, ráadásul beugratós is, mivel a kérdező dönti el a választól függően, hogy mit számol bele.
A kérdésem pedig az lenne Hozzád, mivel írtál a „vak, vakít, vakolás”-ról, hogy a vak és a fekete származhat e azonos fogalomból, gyökből. Arról én is beszéltem itt nemrég a Father és a der Vater példáját említve, hogy a V és az F betűk válthatják egymást. Így a „vak” és a „fek(vek)” sem áll messze egymástól. Sőt, az angol black = fekete szó is eredhet innen, a „bl”-t akár v-vel, akár f-el helyettesítve. Kint vagyok a telkemen és sajnos nincs nálam angol szótár, így nem tudok példákat keresni.
Üdvözlettel Soproni

kréta Vendégként2009.06.12. 23:53(254.)
Ave milkapista, nem is nyelvészetről beszélünk, egyszerű paraszti logika: az ibérek sokkal többen voltak mint a latinok. Sok lúd disznót győz alapon a helyi nyelv idomult és finomult a művelt vezető réteg hatására.
A hiba imit a románoknak, szlovákoknak felróssz, nem tudom, hogy valóban az e. A kárunkra történt térnyerésükből ítélve “a hiba az ön készülékében van”.
Az “angol nyelv 75-90% latin” nem derogativ kijelentés, ez tény. A kérdésem tehát nem nyelvészeti, csak azt akartam kiprovokálni, hogy gondolkodjunk el a nyelvrokonsági kérdés meddőségén. Az egészet azért találták ki, hogy ne a nyelv szerkezetéről, szerves nyelvtanáról, ősiségéről follyon a vita. A nyelvrokonság csak egy konc amin 150 éve rágódunk minden eredmény nélkül. Mi a tétje a vitának? Mit számít, hogy egy szó finn, török vagy hottentotta eredetű, a lényeg – és erre megy a játék, - hogy nem magyar eredetű!
Találtam egy 3500 éves magyar játékot, vakolónak hívják, mivel úgy rejti a számokat mint vakolat a vályogot: elvakít (MÉKSZ: vakolás [?ném]). Nem tudom elfogadni, hogy szakképzett nyelvészek ne vennék észre a vak, vakít vakolás közötti formai és jelentésbeli összefüggést fu nyelven, magyarul: a szócsaládot. A [?ném]-vel tudatosan vakítják az egész magyar népet. Ha a magyar akadémikusok tudományos munkásságát összehasonlítod a szomszédos népekével akkor a kettő pontossan ugyanaz: mi éppen annyit veszítettünk az igazunkkal mint amit ők nyertek … a maguk igazával. Ezt a kultúr-fölényünket földrajzi eszközökkel: km2, népességi arányok stb. pontosan mérheted.
És ime a vakoló: Üstöke egyre övődik, hat vén bőre, rajta hat vonás szabhat, ványo’. Az 1-et nem nehéz megtalálni, de van három 60-as is, persze az ősi mássalhangzós írás észjárását az átírás nem tudja hűen visszaadni.
kréta

milkapista Vendégként2009.06.11. 08:14(252.)
Üdv Kréta!

Kösz, hogy felkészültnek találsz, de nem vagyok az. A földrajzhoz valamelyest konyítok, a történelem érdekel, de nyelvészeti tudásom az kb nulla(ha elolvasod az érveimet egyik sem nyelvészeti önmagában, hanem földrajz, történelem vagy biológia, esetleg egyszerre több is együtt, vagy csak szimpla logikátlanságra hívom fel a figyelmet). És mivel szinte nulla, ezért azt se tudom megállapítani, hogy valyon az újlatin nyelvek a helyi nyelvekből alakultak e ki latin ráhatással, vagy a latinból helyi ráhatással. Ahogy azt se tudom, hogy az angol hány százalékban tartalmaz latin szavakat, és ezek mikor kerültek az angolba. Tényleg nem Krantzot bíráltam(akit nem ismerek nem bírálhatok), csak SzekeresS egyik mondatára reagáltam, amit én jelenlegi tudásommal nem tartok helytállónak.
De amit kijelntek azt vállalhatónak is tartom.

Az EU-tól és a "transatlanti barátságtól", meg az ehhez hasonlóktól pedig kiver a víz. Nem lenne rossz dolog egy európai összefogás, de nem így. Ez egyszerűen az érdekekről szól, nem az értékekről. Utálom amikor szimpla anyagi érdekek mögé kreálnak valami szép ideológiát. De ugyanígy nem tartom helyesnek, amikor valaki a meggyőződése, megérzése alátámasztására próbál tudományosnak látszó érveket felsorakoztatni. Ilyen például a románok dákoromán elmélete. Nem zavarna ha igaz lenne, de tényleg tudományos módszerekkel, logikusan érvelve be lett bizonyítva(szintén legjobb tudásom szerint), hogy nem ez az igazság(vagy legalábbis nagyon nagyon valószínű, hogy nem az). Őkm mégis, úgy nyomják mintha tény lenne. Vagy a szlovákok Nagy-Morva birodalma. Nyilván van még egy rakat példa. Egyszerűen csak nem szeretném ha ebbe a hibába esnénk.

kréta Vendégként2009.06.11. 05:33(251.)
Üdvözlet mindenkinek és köszönet a tartalmas és tanulságos hozzászólásokért!
Örülök, hogy Krantz neve felmerült, hamarosan egy tárggyal bővül a kisbíró, melyhez Krantz elmélete jól fog jönni. Sajnálnám ha a közlést, reményeim szerint, követő vitából milkapista ellenkezései kimaradnának. Krantz műve nem túl terjedelmes, de annál elgondolkodtatóbb. Elolvasása után a népek észnélküli le-fel vándoroltatását az ember kétséggel fogadja.
Kedves milkapista, felkészültséged alapján azt gondolom, hogy “mikor lett a latinból spanyol és portugál azt nem tudom” csak csusztatás. A helyi “vulgaris” nyelvből latin ráhatással alakultak ki az új-latin nyelvek. Dél-Amerika latin nyelveinek eredetét is ennél jobban ismered. Krantz nem erről szól.
De ha már itt vagyunk, talán érdekes lenne tisztázni egy-két fogalmat a nyelv rokonsággal kapcsolatban. Az angol nyelv mintegy 75-90% latin eredetű szó. Ezek nem hasonló, hanem egy és ugyanazon szavak. Vajon az angol új-latin nyelv, rokona a latinnak vagy sem? Ha igen, mikortól (idő, vagy %) lett azzá, ha nem miért nem? Varga Csaba ezer magyar-angol szóegyenleget talált. Rokonok vagyunk, voltunk, leszünk az angollal vagy sem? A kérdéseket kibővítem az ógörögre is. Az ezer kevés vagy sok? Kell másvalami is a rokonsághoz? Nem állnak Vargának ezek a könyvei a rendelkezésemre pedig nagyon érdekelne, hogy annak az ezer szónak hány %-t teszik ki az angol nyelv alapszavai. Szerintem ez az adat sokat mondana. Egyáltalán, követte bármilyen elemzés, tanulmány, akármi ezeket a dolgozatokat, vagy ez kivül esik a magyar elme befogadó képességén, a magyar értelmiség érdeklődési körén? Most, az EU és a transatlanti barátság bűvkörében, hogy-hogy még mindig a fu a módi?
kréta

 
    

 
Generálás ideje: 0.09 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3418274 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970