Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3420802
látogató!
Ma  62,
ebben a hónapban
14503 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 7 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

Ősmagyar nyelvek

 
    

  
 

Válasz(ok)....


soproni2009.06.29. 16:14(295.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108

Kedves Sanyi!
Remélem nem haragszol a tegezésért, de így könnyebb egymással beszélgetni bármilyen témáról. Ami a marha szót illeti, már én is olvastam a római történetet, de a kérdés megint csak az, miért nem mozdul rá az Akadémiától senki? Nem elég marha a marha? Végig olvastam azt is, amit a „Napfiak”-nál írnak, bőven olvashatunk a „marha” eredetéről, etimológiájáról. Levezetik mindenhonnan, Sumertól Iránig, bajortól németig, mintha a finnugristákat hallanám. Szóval bármi lehet, csak eredeti magyar nem. Az Enki és Ninhurság című sumer eposz az elveszett őshaza után kesereg, amely itt volt a Kárpát-medencében! Ki tudja azt bebizonyítani, hogy nem a magyar ősnyelvből lett a sumer, hanem fordítva! Valamikor, mikor a nyelv kialakulóban volt, a munka és minden egyéb tevékenység a kézhez, a MARokhoz kötődött! Markos legény kellett mindenhová, munkához, harchoz egyaránt. Rengeteg szavunk kötődik ehhez: mar, maró, marás, Maros, marok, markos, markolat, martalóc, markotányos, marabu, marasztal, marha, stb. Kíváncsi lennék, Marokkónak mi az eredeti jelentése? A marok az, mely erőt fejt, megragad, lehúz, felemel, vagyis a nyers erőt képviseli, ahogy a marha is. A sumer mar szó jelentése: megfogni, megszelídíteni, kézben tartani. Igen, nagyjából ezt fejezi ki a mar szó, melyben benne van a nagyságot kifejező „MA” és az erőt kifejező „R” betű!! Az őserő a magban van, a mag, a mágus, a mágnes, a maharadzsa, maharáni, mahatma, magna, magnum, magnifique, stb. mind a „MA” erejéről, nagyságáról szól. Szóval nem kellett nekünk elmenni a bajor piacra szókincset gyarapítani, mikor mérőeszköz hiányában marokkal mérték a terményt! A marok súlymérték volt több országban is, mark volt a neve. Ebből lett a piac, az árú, a Markt, a márka, a márkás, stb.
A „Napfiak”-nál olvashatjuk, hogy a római császár látogatásakor jazigok, a szarmaták egyik törzse élt azon a vidéken, ahová a római császár érkezett, és akit lemarháztak. Azt hiszem, csak mi magyarok hívjuk a marhát marhának. Persze, volt a marhának régen egy másik jelentése is, vagyont, kincset is jelentett, de itt nem erről volt szó. Olvashatjuk, hogy a szarmata elnevezés: királyi országot jelent sumer nyelven. Úgy gondolom, nem biztos, hogy pont ezt jelentette. Ha a sumer szavak továbbra is éltek különböző népeknél, de jelentésük változhatott. A „sar, szar” elnevezés az egész mezopotámiai térségben ismer és használatos volt, a bibliai Sára héber neve uralkodónőt, fejedelemasszonyt jelent, vagyis a név a származásra utal! Csak az uralkodók, fejedelmek, törzsfőnökök származása volt fontos, azt kellett megjelölni. A „sar” megvan a magyar nyelvben is, az utód, az örökös a „SARJ”. Igen, ahogy a növény is kisarjad, az újszülött is sarj, vagyis a „sar” az előkelő származásra utal, csak átvitt értelemben „királyi”. Érdekes a „sár” szavunk is, a sár, amiben megmarad az ember (lába)nyoma, ahogy a sarj is egy ember „lenyomata”! Beszélhetnénk még a bibliai Salamonról is, akit a régészet nem tud bizonyítani, de ismertek egyiptomi „kapcsolatai”, ezért én a nevében az „l/r” cserét megcsinálva: Sar-Amon, vagyis Amon sarja, Amon utóda olvasatot találtam, de ez már nem ide tartozik.
A Vlah/Ulah, azaz oláh szerintem telitalálat. Azért örülök ennek, mert én is gyakran hivatkozom arra, hogy a régi írások gyakran felcserélték a „V”-t és az „U”-t. Az „ulahusz” meg azért érdekelne, mert nemrég Dengisszel beszélgetve felmerült Huszrau neve, aki egy perzsa király volt. Vajon mit jelenthet még a „husz”. A husziták miről kapták nevüket?


....és előzmény(ek)

SzekeresS2009.06.28. 18:26(293.)

Csatlakozva:
2008.09.08

Hozzászólások száma: 24

Sebestyén László egy előadás keretében beszél a VLAH és a BLAK népek különböző voltáról.
Ugyanitt megemlíti az ulahusz megnevezést is.

A vlah szó 'v' betűjét nem u-nak kellene itt ejteni, mint ahogyan nagy V a latinban u betűnek felelt meg.
Akkor ulah lenne, ami már magyarázná a magyar oláh kifejezés kialakulását.


 
    

 
Generálás ideje: 0.09 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3420802 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970