Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3414627
látogató!
Ma  583,
ebben a hónapban
8328 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 6 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

Ősmagyar nyelvek

 
    

  
 

Válasz(ok)....


Japan Vendégként2009.01.01. 03:53(44.)
Udv!


Ha valaki komolyan szeretne a mongol nyelvekkel foglalkozni, innen letolthet nehany konyvet:
(angol, orosz stb nyelvtudas szukseges)

http://www.altaica.narod.ru/e_g-mongol.htm

Ez magyarul van:

A buddhizmus nyelvei-Klasszikus mongol nyelv
http://www.mongolszak.hu/klasszikus-mongol.pdf

....és előzmény(ek)

Japan Vendégként2009.01.01. 02:32(43.)
Kedves Csaba,

Néhány gondolatot fűznék írásodhoz.

"Japán- Japán japánul Nippon, Nihon."
Ez így van, de a h hang a japánban új fejlemény, a Nihon szó kb a 17. századig Nifon-nak hangzott. Maga a Nihon-Nippon szó egyébként kínai eredetű elnevezés.

"Vö. japán icsi= 1 "
Az icsi szintén kínai szó, egy iet -re megy vissza. Mivel a japánban a csi szótag egy korábbi ti-re megy vissza, az icsi eredeti kiejtése iti volt.
Az 1 számnév eredeti japán nyelven hito (pito-fito-hito)

"chun: mongolul hun= ember"

Így van, de a mai mongol nyelvekben. Klasszikus mongolul kümün, és ha jól tudom, dörbeldzsines feliratokon gü'ün.
Természetesen a "hun"-nak való átbetűzése nem pontosan jelöli a kiejtést, a mongol nyelvkönyvem szerint hung-nak ejtik.

"egyiptomban a szfinx eredeti neve a hun (a szfinx görög elnevezés) "

A Szfinx arabul Abu-l-Hawl vagy Abu-l-huul, valószínűleg ezt olvasta ki valaki tévesen hun-nak
http://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A3%D8%A8%D9%88_%D8%A7%D9%84%D9%87%D9%88%D9%84

"hot= ott, hely: mongol Höhhot"

Halhául хот, klasszikus mongolul qota. Jdelentése város, falu, erődítmény, városfal,
Nyelvkönyvem szerint kiejtése xɔt.

"(mong. orta = szállás, tábor"

Halha орд, klasszikus mongol ordu. Jelentése palota, fejedelmi szállás,valamint rágcsáló odúja.

Irodalom:

Mongol-magyar kéziszótár
Lessing Mongolian-English Dictionary
MONUMENTS EN ECRITURE 'PHAGSPA
『モンゴル語基礎文法』 インターブックス
『日本 ;語要説』 ひつじ書房

birocsaba2008.12.31. 20:44(42.)

Csatlakozva:
2008.12.31

Hozzászólások száma: 2
Tiszteletem!

Már egy ideje olvasgatom az oldalon található írásokat, elsősorban a hun- szkíta nyelv témába tartozókat, és közben eszembe jutott egy és más. Ezeket a gondolataimat szeretném most megosztani Önökkel.



Jegyzetek a Hun nyelvi tanulmányok- hoz


ani- Máté Imre említi a Yotengrit- ben a lány, legény eredeti törökös alakját: lány- leány- lej an; legény- lej gen. Jelentésük: fiatal nő, fiatal férfi.

agh, igh- jelen i. mn-i igenév képzője - Ma is létezik némileg változott jelentéssel a görgeteg, ásatag stb szavakban.

ld- képző- szerepe a 11. sz-i magyar Sarolt (Saroldu), Karolt (Karoldu), ill. a nyugai Harald, Ronald stb nevekben ? Mai használata: föld, old, költ, tölt?... stb

család- Szintén Máté Imre szerint kelta eredetű (a dunántúli, göcseji kelták- gácsok- öröksége lenne). Alaki változata: cseléd.

ud- Kapcsolata talán nem csak az üdő-vel, de az üdv- vel is van. (Vörösmarty: "üd-lak")

ele, előd, eleink- Kapcsolat az EL távolító szóval: eleink e világban előttünk jártak, előttünk eltávoztak, ők voltak a nemzedékek sorának elején. Még: ell -szül(= magától/ból eltávolít).

pér- egy halfajta neve is

csecse- V.ö.: csecse-becse (virág becse/megbecsült része/?). Átkozódás: "Holló mondja a szemednek: csecsebogyó!"

csippisz- csipesz

deli= ragyogó (mint a Nap) - "deli legény", dalia(Arany J.: "Aranyos vitézek, szép magyar leventék", a Nap is szép, aranyos- pontosabban arany színű). Fiatal török vitéz is, mint azt az Egri csillagok óta tudjuk. De a délidő is azért az, ami, mert délben a Nap tőlünk délre van (ha az északi féltekéről nézzük).

bata- fal; ma (a)bad= város pl. Islamabad stb.

sziri- szérű

tenger= végtelen

Toku= Keleti tartományok; Japán- Japán japánul Nippon, Nihon. Jelentése Nap-hon, Nap-ország. Zászlójukon a Nap. Kínai: Tu-küe

volgjagh- foly-hegy, folyóhegy, vízhegy, hegynyi víz

medve- Nem szláv. Mézevő- medu eve /?/

ölyv- "mért víllyog a saskeselyű, miért szálldos turul, s ölyű?" Arany J. Ölyv, ölyű, ölü, ölő(? mert vadászmadár). Karvaly= fekete ölyv- kara ulu ( v. kar- ölyv; mert szelídített ? )- Károly. Rokona a turul is.

bölény, tölgy - tájnyelvben ma is tőgyfa, régen világfa, világhegy, az égi folyó, valójában a Tejút, ill. a tejútistennő, a Magna Mater (a Maja), aki megjelenik nőalakban is a fa tövénél/ odvában/ hegy barlangjában, állatként (mely tejet ad: tehén, ló, szarvas, juh), illetve tejszerű nedvet adó faként(egy időben többek közt a tölgyfát is megcsapolták, miként ma a cukorjuhart). Színe a fehér. Ő szüli a mesehőst, az első sámánt, a nép ősét stb. = a napot a téli napfordulókor. Öle a fa odva, a barlang, stb, a hajnalhasadék, a Tejút szétnyíló ága. A legtöbb kultúrában megjelenik. Bővebben kifejtve: Jankovics Marcell: A fa mitológiája; A szarvas könyve; A nap könyve; Jelképtár.

muha- muhar: "A dudva, a muhar, a gaz lehúz, altat, befed" Ady

kevi- Keve, Kiev

csucsa, racsa - egér, patkány: mint csócsáló, rágcsáló. Ebbe az elnevezési típusba eshet , acsa (=szitakötő), kacsa (kapáló, mármint a lábával kalimpáló= evező; ennek rokon szava a kácsong= széken billeg). A "t"- "cs"- "c" hangváltozási sort figyelembe véve ide sorolható még a kut(y)a, bata ( =fal) stb?...

ishán= tartományúr, herceg. Ma ispán. Vö. perzsiai ilkán

dengi= agyagtartály, amfora; donga

timis= tiszta; Vö. mai timsó (fertőtlenítő szer)- tisztítósó?

idzsi= 1 : Vö. japán icsi= 1

jirku= iker: Vö. még 'gyerek' (j ->gy), rábaközi 'gyera' =iker, azonos lényegű, egymáshoz hasonló stb.

Aji= Hold : A csillagnevek között a Hold kapcsán említésre kerül az Öreg csillagok- ból idézett 'hugy'= csillag szó. Itt valószínűleg a gyűjtő félrehallásáról van szó: a 'Kaptár húggya' stb elnevezésekben a -ja birt. rag j-je összeolvadt a szóvégi d-vel, így az eredeti szó a hud = csillag, csillagzat (mintha az 'útja' szót tj helyett tty- vel írnánk). Máté Imre közli a Yotengritben a Tejút rábaközi elnevezését Hadak útja helyett Hudak útja-ként, melyben a hud csillagot jelentene (a Tejút a csillagok útja).


---------------------------------------------

Jegyzetek az Askatan lezukuna- hoz


ravat=zenit; ravatal : a ravat- al= zenit allja összetétel mellet megfontolandó a ravat-thal= zenit-tál (thal= mélyedés, völgy). Ebben az esetben a ravatal a fényoltár/ napoltár, melynek számos ókori ábrázolása ismert a sumeroktól a tatárlakai agyagkorongig. Alakja: szélesebb alapján álló trapéz, tetején felfelé homorú félkörrel/ ívvel, mely fölött egyes ábrázolásokon megjelenik a napkorong. Ez nem zárja ki, viszont megerősíti az előbbi feltételezést. A halottat hol máshol ravataloznák fel, ajánlanák Isten kegyelmébe, mint szent helyen, pl épp az oltáron. Régen, amikor még háznál ravataloztak, a halottat az asztalra tették (legalábbis a magyaroknál; máshol nem tudom), nem véletlenül, a régi magyar házban az asztal volt az oltár megfelelője.

Két nap és fekete száj: Három gondolat fogalmazódott meg bennem ezek kapcsán.
Az egyik szerint egy sámánutazás leírását olvassuk.
A második szerint ez egy valós, tér és időbeli utazás ( álomban- hibernálva? ). A Paál Zoltán féle Arvisura leírja, hogy időnként földönkívüliek látogattak bolygónkra a Szíriuszról/ Zoudról, a zúdulóról- áradóról (érdekes, hogy Egyiptomban e csillag jelezte a Nílus áradását). Közülük egyesek itt maradtak és beházasodtak a földiek közé, máskor földi emberek tartottak velük a visszaúton. A szíriusz egyébként hármascsillag. Alfája és Bétája a földi távcsövekkel is látható, Gammájának létezését a két másik csillag pályájának torzulásából számították ki. Érdekesség: az afrikai dogonok mondái is őrzik a szíriuszi látogatók emlékét, és szinte tökéletesen ismerik (mindenféle műszer és tudományos képzettség nélkül, pusztán a hagyományra támaszkodva) a csillagok pályáját.
A harmadik gondolat Máté Imre Yotengrit c. könyvéhez vezet (melyben a Rábaköz táltoshagyományát adja közre, iletve értelmezi/ magyarázza azt). A Yotengrit szerint a Teremtő kettévált Nőistenre ( "Ukkó anyánk, homlokán Holddal ékes Boldogasszonyunk" ) és Férfiistenre ( "Gönüz apánk, a Naporcájú), és kivetette magából rossz tulajdonságait, így született meg a rossz szellem ( "Ármán, akit az ég... bölcsőjében még Üdagnak neveztek") (~Sátán) aki saját bevallása szerint "Isten visszája". Talán ennek a világképnek az elődje a két nap és az "ellenvilág".
Talán részben mindegyik...

ad= és: Vö. magy. ad ( hozzáad ), ang. add ( hozzáad ), valamint hogy És = Is- mind az egymás után felsorolt dolgok/ fogalmak összetartozását (összeadását) jelölik.

baste: beste- vö. bestia, ill. ang. beast

batum: Vö. ang. bottom= feneke, allja vminek

chun: mongolul hun= ember; egyiptomban a szfinx eredeti neve a hun (a szfinx görög elnevezés)

a dió szócsalád: di= dzsi= gy ide tartozik a diák, a gyakorol stb. Lásd: Varga Csaba

hömbörü: hömbörög- Miskolcon hempereg ( u.a. )

hwouzi: "Húzz haza!" = Menj haza gyorsan! Ugyanaz, mint a vadlibák húzása: helyváltoztatás...

meme, eme: e szókörbe tartozik még: emse, Emese, emlő, rég. emlet= szoptat stb.

volgjag, volgumild: a szavak alapja a 'vol' gyök. Foly. ( v -> f; l -> lj -> ly )

whet= -val, -vel: Vö. ang. with

figgat= ugrál: magy. függni, függeni. Varga Csaba (V. Cs.): a gyök a fig/ fog stb, jelentése tart, fog, szorít. Példák: fog (ige), fog(fn), füge, fika, stb ??

hideosi: Hidejosi történelmi japán nemesi család. Hideo létező japán keresztnév.

hworugat= ordít: kapcsolat az 'ugat' szóval (?)

illanikh: " Illa berek, nádak- erek..."

marti: 'mart' = folyópart, fás- bokros hegyoldal. Valószínűleg eredetileg a kanyargó folyó által pusztított, leMART szárazföld (magaspart, a folyókanyar külső ívén), ellentéteként a lerakott iszappal épített PARTnak ( PAkolt lAPos part a kanyar belső ívén)

Tapio: Esetleg gyöke a 'tap' "két felület érintkezik" jelentésű szó ( mint pl. tapló, tapad, taps, tapéta stb.) (V. Cs.)

asar: esetleg még: ős ár

gata= gát: gatya -> Hadrianus oszlopán láthatók bőgatyát viselő szarmata harcosok (a nadrágot viselők mellett) ( I. sz. 1. sz. )

hidü= megy vmi cél felé: Vö. magy. HÍD.

keriatani= határtalan: 'Keríttelen'

hüvszasar= "visszavilág" : ismét utalok a Yotengritre, melyben Udag "Isten visszája"

alluta=állt: még: ÁLLOTT. Vö.: ném. halt

altena: alt, alto -> által ("Által mennék én a Tiszán ladikon..." )

gali= óriás, óriási: sumerban 'gal'= nagy ( lugal= 'embernagy', király). Magyar 'kál' szintén egyfajta méltóságnév, ~fejedelem (Káli Medence, Kál- os települések a Balaton- felvidéken). Vö. gall népnév

Geregh, mint űrjármű: itt utalnék ismét az Arvisura hozzánklátogató földönkívülijeire, és járművükre ( Kaltes Asszony szekere). Donudnak és Cernednek csak pár pillanat volt, ami a maradottaknak több évszázad: Einstein gondolatkísérletei óta tudjuk, hogy ha egy ikerpár egyik tagja űrhajóba száll, és fénysebességközeli tempóval halad néhány hónapig, majd visszatér, ő csak néhány hónapot öregszik, míg ikertestvére ezalatt megvénül. Ergo az idő is relatív.

Donud: Donát ?

hot= ott, hely: mongol Höhhot, magyar Hahót = Kékhely (mint Fehérvár) (Egy magyar chinológus szerint Höhhot= Hahót= Kékkáta. Káta= ??)

barekum: bar= jó -> érdemes lenne megnézni kapcsolatát a magy. barát, ill. szláv brat szavakkal

onti: Nagyapám időnként még mindíg így mondja, kicsit tréfásan: futi (futja helyett). De pl. üti, veti stb.

lagin: német 'lang', angol 'long', latin 'longus'

wourdikh: hord Vö.: horda (mong. orta = szállás, tábor) (összehordott nép/ embertömeg ?)


 
    

 
Generálás ideje: 0.22 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3414627 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970