| Könyvajánló
| 
|
|
| Statisztika
| Te vagy itt a(z) 3634919
látogató! Ma 240, ebben a hónapban 19943 látogató volt.
Jelenleg 1 regisztrált tag és 13 vendég olvas minket.
|
|
|
| Könyvajánló
| 
|
|
|
| | | | | |
Válasz(ok)....
|
mimi | 2011.05.23. 08:25 | (8.) |
Csatlakozva:
2011.05.20
Hozzászólások száma: 4
 | Krantzot azért ajánlottam, mert a mezőgazdaság terjedését követve az észak-afrikai vonal a baszkoknál, a nyugat-európai vonal a keltáknál (SKóT – SZKíTa), az észak-európai vonal a finnek táján fejeződik be. Mindegyik nyelv mutat némi hasonlóságot a magyarral. Amivel Krantz nem foglalkozik, de ésszerűen következik a többiből, hogy Ázsia felé is ugyanilyen terjeszkedés történt és nem fordítva. A “rokonság” tehát Európa-Ázsia-Afrika találkozása körüli vidékekről sugárzik szét és – nagyon ésszerűen – a széleken mutatja a legközelebbi “nyelvrokonságot” a magyarral, mivel a szélek ennek a terjeszkedésnek a maradványai. Ebben minden benne van a rokonságokról. Ezt az óriási, lassú, de folytonos terjeszkedést nevezhetjük népvándorlásnak, rajta kívül nincs népvándorlás. Vannak későbbi eredményes terjeszkedések, mint a románoké, szerbeké, stb. kárunkra, az angoloké, oroszoké, stb. Nem tudok egyetlen olyan példát sem melyben egy nép felkerekedett, otthagyott csapot-papot és eredményesen áttelepült volna egy új hazába. Alinei kontinuitás elméletének is egyetlen kivétele van: a magyar, de szerintem ez élete legnagyobb tévedése. Valószínűleg a könyvtárakban valahol megtalálsz egy könyvet az abházok Törökországba költöztetéséről, nagyon megrázó, mottója: “aki hazát veszít, az mindent veszít”.
|
....és előzmény(ek)
|
soproni | 2011.05.21. 20:05 | (7.) |
Csatlakozva:
2009.01.15
Hozzászólások száma: 108
| Kedves mimi! Köszönöm, hogy elolvastad, és hozzászóltál. Nem csak kérdezem, hogy milyen nyelv a magyar, hanem igyekszek én is valamilyen választ adni. Írásom folytatása most készült el, rövidesen leközlöm azt is. Érdekes, amiket írsz, és valahol bizonyára igazad is van, nekem is vannak és voltak hasonló érzéseim a magyar nyelvvel kapcsolatban. A példáid nagyon jók és elgondolkoztatók. Ez is egy út a magyar nyelv bemutatására, szívesen olvasnék róla többet is! Krantz könyvét ismerem.
|
|
mimi | 2011.05.20. 02:09 | (6.) |
Csatlakozva:
2011.05.20
Hozzászólások száma: 4
| Kedves Soproni, azt kérded: Milyen nyelv a magyar? Szerencsére sokkal megbízhatóbb mint használói; nem engedi magát félrevezetni. Vegyünk egy egyszerű példát: a mákosrétesben, tökösrétesben és kaposztásrétesben a közös nem a mák, a tök vagy a káposzta hanem a rétes. Ha a fu, ua, baszk, angol, stb. nyelvekkel vannak közös szavaink, sőt ugyanazok a közösek, akkor talán mi vagyunk a rétes.
Különben a nyíl, nyél, nyál, stb. mind a megnyúlást fejezi ki: a nyél a szerszámot, a nyíl a fegyvert nyújtja meg, növeli a hosszát, Nő(l)! Igen, ezeknek a szavaknak a gyöke a Nő(l) és minden eurázsiai nyelvben megtalálható. A magyarban ebből a gyök/szó/igé-ből lett az ~ön/~on/~en/~n rag is, az indoeurópai nyelvekben pedig az in, on, na, stb. prefix. Ezek mindegyike növekedést fejez ki, valami nagyobb, magasabb lesz, nő(l) a ráhelyezet dologtól: asztaloN könyv, book oN table, knjiga Na stolu. Az asztal magassága megnövekedett a könyvével.
A “honfoglaláskor bejött törzsek” kapitányok által vezetett katonai egységek (lásd Thuróczy), magyarul ugyancsak törzsek. Az istenadta nép helyben volt, magyarul beszélt és legkevesebb három millióan voltak. Ha nem így lett volna, akkor ezt most németül vagy valamelyik szláv nyelven írnám. Népek vándoroltatása előtt ajánlom mindenkinek Grover S. Krantz Az európai nyelvek földrajzi kialakulása című művének alapos áttanulmányozását.
|
| | | | |
|
| |
Generálás ideje: 0.03 mp |
| | Információ
|
|
|
|
