Ősmagyar nyelvek


	Urál-Altáji nyelvek

Válasz(ok)....

soproni 2011.05.23. 12:18 (9.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Kedves mimi!
Idézek írásodból: „a mezőgazdaság terjedését követve az észak-afrikai vonal a baszkoknál, a nyugat-európai vonal a keltáknál (SKóT – SZKíTa), az észak-európai vonal a finnek táján fejeződik be. Mindegyik nyelv mutat némi hasonlóságot a magyarral”. Ez valóban így van, a hasonlóság pedig onnan adódhat, hogy volt egy közös ősnyelv, amely használatos volt Európa nagy részén, egészen az Urál-hegységig, sőt dél felé azon túl is. (Ezt az ősnyelvet ne tévesszük össze az IE-i nyelvészek rekonstruált proto nyelveivel!) Erre a nyelvre még nem mondhatjuk, hogy „magyar”, de tény, hogy a magyar nyelv nagyon sok ősszót megőrzött, nem véletlen, hogy Varga Csaba nagyan sok közös szót talált az angol vagy egyéb más nyelvekben a magyarral. A proto nyelvek előtti ősnyelv véleményem szerint a magyar nyelv elődje volt. A fejlett mezőgazdaság Mezopotámiából és Anatóliából indulhatott el, nem a Kárpát-medencéből. A közös nyelv nem jelentett genetikai rokonságot, de valószínűleg dél felől terjedt észak felé, és nem fordítva! A nyelv linga francaként ismert volt egész Európában, ezért a szavait sok nyelvben megtaláljuk. Egy keveset foglalkozom a sumer nyelvvel is, és bátran állíthatom, nagyon sok közös szavunk van a sumerokkal, de az akkádokkal is, de a közös ősszavak megtalálhatók a különböző dravida nyelvekben is, az indiánok nyelvében (Kecsua és Penut, de az etruszk és baszk nyelvben is. Ami ebből a nyelvből megmaradt az IE-i terjeszkedés után, azt nevezték el teljesen hibásan finnugor nyelveknek. Ezekkel a kérdésekkel több írásomban is foglalkoztam: http://www.virtus.hu/?id=user_art&user_id=12454
Krantzot megint előveszem, de ilyenkor nyáron kevés időm van. Amit a „népvándorlásokról” írsz, abban egyet értünk. Mikor Árpádék bejöttek, itt már „magyarul” beszélő népet találtak!

....és előzmény(ek)

mimi 2011.05.23. 08:25 (8.)

Csatlakozva:
2011.05.20

Hozzászólások száma: 4
Krantzot azért ajánlottam, mert a mezőgazdaság terjedését követve az észak-afrikai vonal a baszkoknál, a nyugat-európai vonal a keltáknál (SKóT – SZKíTa), az észak-európai vonal a finnek táján fejeződik be. Mindegyik nyelv mutat némi hasonlóságot a magyarral. Amivel Krantz nem foglalkozik, de ésszerűen következik a többiből, hogy Ázsia felé is ugyanilyen terjeszkedés történt és nem fordítva. A “rokonság” tehát Európa-Ázsia-Afrika találkozása körüli vidékekről sugárzik szét és – nagyon ésszerűen – a széleken mutatja a legközelebbi “nyelvrokonságot” a magyarral, mivel a szélek ennek a terjeszkedésnek a maradványai. Ebben minden benne van a rokonságokról. Ezt az óriási, lassú, de folytonos terjeszkedést nevezhetjük népvándorlásnak, rajta kívül nincs népvándorlás. Vannak későbbi eredményes terjeszkedések, mint a románoké, szerbeké, stb. kárunkra, az angoloké, oroszoké, stb. Nem tudok egyetlen olyan példát sem melyben egy nép felkerekedett, otthagyott csapot-papot és eredményesen áttelepült volna egy új hazába. Alinei kontinuitás elméletének is egyetlen kivétele van: a magyar, de szerintem ez élete legnagyobb tévedése. Valószínűleg a könyvtárakban valahol megtalálsz egy könyvet az abházok Törökországba költöztetéséről, nagyon megrázó, mottója: “aki hazát veszít, az mindent veszít”.

soproni 2011.05.21. 20:05 (7.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Kedves mimi! Köszönöm, hogy elolvastad, és hozzászóltál. Nem csak kérdezem, hogy milyen nyelv a magyar, hanem igyekszek én is valamilyen választ adni. Írásom folytatása most készült el, rövidesen leközlöm azt is. Érdekes, amiket írsz, és valahol bizonyára igazad is van, nekem is vannak és voltak hasonló érzéseim a magyar nyelvvel kapcsolatban. A példáid nagyon jók és elgondolkoztatók. Ez is egy út a magyar nyelv bemutatására, szívesen olvasnék róla többet is! Krantz könyvét ismerem.

mimi 2011.05.20. 02:09 (6.)

Csatlakozva:
2011.05.20

Hozzászólások száma: 4
Kedves Soproni, azt kérded: Milyen nyelv a magyar? Szerencsére sokkal megbízhatóbb mint használói; nem engedi magát félrevezetni. Vegyünk egy egyszerű példát: a mákosrétesben, tökösrétesben és kaposztásrétesben a közös nem a mák, a tök vagy a káposzta hanem a rétes. Ha a fu, ua, baszk, angol, stb. nyelvekkel vannak közös szavaink, sőt ugyanazok a közösek, akkor talán mi vagyunk a rétes.
Különben a nyíl, nyél, nyál, stb. mind a megnyúlást fejezi ki: a nyél a szerszámot, a nyíl a fegyvert nyújtja meg, növeli a hosszát, Nő(l)! Igen, ezeknek a szavaknak a gyöke a Nő(l) és minden eurázsiai nyelvben megtalálható. A magyarban ebből a gyök/szó/igé-ből lett az ~ön/~on/~en/~n rag is, az indoeurópai nyelvekben pedig az in, on, na, stb. prefix. Ezek mindegyike növekedést fejez ki, valami nagyobb, magasabb lesz, nő(l) a ráhelyezet dologtól: asztaloN könyv, book oN table, knjiga Na stolu. Az asztal magassága megnövekedett a könyvével.
A “honfoglaláskor bejött törzsek” kapitányok által vezetett katonai egységek (lásd Thuróczy), magyarul ugyancsak törzsek. Az istenadta nép helyben volt, magyarul beszélt és legkevesebb három millióan voltak. Ha nem így lett volna, akkor ezt most németül vagy valamelyik szláv nyelven írnám. Népek vándoroltatása előtt ajánlom mindenkinek Grover S. Krantz Az európai nyelvek földrajzi kialakulása című művének alapos áttanulmányozását.

Generálás ideje: 0.04 mp

Urál-Altáji nyelvek

Válasz(ok)....

....és előzmény(ek)