Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2010.07.10. 07:50
Elolvasva
1109
   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria II.

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

II. rész: - Hol vagy Szikambria?


„...mert a vérben, a lélekben él az örök ősemlékezés"
                                                      Szépvizi Balás Béla

Vetráb József Kadocsa

A kérdés indokolt. Szellemi kalandozásunk folyamán kísérletet teszünk jelenkorunkból elindulva visszafelé az időben, francia, német, velencei és magyar írott források nyomán, felkutatni e város fekvését, környező királyi alapítású városait, épületeit. A krónikák jegyzetei és a városban járt utazók feljegyzéseiből kirajzolódik a XVI. századig fennálló Duna-menti város valósága.

Alain Demurger: „Őseink a trójaiak” című tanulmánya felvezető részében ráírányítja a francia olvasó figyelmét arra, hogy a francia történettudomány jelen kori állása szerint a francia nép legközelebbi ősei a gallok voltak, ezzel szemben a XV-XVI. század francia történetírói, irodalmárai visszavezették a francia királyok leszármazási vonalát a nemes trójai vérvonalig (<<Au Moyen Age, les historiens font remonter la généalogie des rois de France à <<la noble lignée de Troie>>). Ezeknek a trójaiaknak a leszármazottjaival találkozott a nemes Pierre Choque (ejtsd: Sok) Magyarország fővárosában, Budán 1502. tavaszán, amikor elkísérte Anne de Foix-t, a királynő unokahugát, Magyarország és Csehország királya, II. Ulászló leendő királyi hitvesét. Pierre Choque utazásáról és a királyi esküvői szertartásról feljegyzéseket hagyott reánk, amelyben megemlíti látogatását az ódon városban, Szikambria városában, ahol az „eredeti” franciák élnek (sic), a szikambriaiak, akik Trója lerombolása után élnek itt száműzetésben (<< la ville de Sicambre où habitèrent à l’origine les Français, alors nommés Sicambriens, quand Troie fut détruite et mise en exil>>). Bejárván a királyi palotát elbűvölte a francia nemest az egyik faliszőnyeg, amelyen többek között, Trója történetének ábrázolata volt, olyan formán elmesélve, mint Franciaországban, a Picardiában készült szőnyegen vagyon írva (<< Entre autres y figure l’histoire de Troie telle qu’on la raconte en France, tapisserie faite en Picardie, selon ce qui est écrit>>). – Találkozhatott-e a pannónia szikamberek leszármazottaival ez a francia nemes a XVI. század elején Óbuda-Szikambriában? Minden bizonnyal, hiszen Gérard de Sède is utal arra, hogy a Francio királyukról francoknak nevezett szikamberek egy népcsoportja Burgundiából visszaköltözött Pannóniába.

Szikambriára vonatkozó következő adatunk mintegy emberöltővel korábbról való, Mátyás királyunk uralkodása idejének végéről, Franciscus Justinius velencei követ, katona-diplomata tollából. Naplójában leírja, hogy a király városától 2000 lépés távolságban Alba Ecclesia környékén talált latin nyelvű feliratos köveket, amelyeket még a rómaiak hagytak hátra. Egy későbbi feljegyzés alapján ismerjük a tényt; innen láthatóak voltak Szikambria falai. Justinus volt a szikamberek által alapított ősi városban, amelyet úgy ír le, mint a Duna fölé magasodó, sziklás hegyen épült várat.

E sorok olvastán felmerülhet bennünk a kérdés: - Gondolati úton mi vezethető le ebből? Adott a király úr egyik Buda nevezetű városa, amelyből kiindulva – ha a római passust vesszük hosszmértékül – három kilométer megtétele után Justinus elérkezik Alba Ecclesia (Fehéregyház) környékére, ahol megtalálja az érdeklődésének megfelelő vésett köveket, és ahonnan néhány kőhajításnyira, föltekintvén, megpillanthatja Szikambria éltes falait, amely a Duna fölé magasodó sziklás hegyen épült. Ez arra utal, hogy egy királyi központ területén mozgott a király kedvelt vendége Mátyás engedélyével. Ez a központ nem azonos a mai Budával és vonzáskörzetével, mert ebbe nem illik bele a Justinus révén reánk hagyományozott ismeret Szikambriát illetően.

Szikambria neve említtetik Aventinus tolla nyomán a Bajor Krónikában is a XVI. század második tizedében az alább következő szövegkörnyezetben:

„A magyarok Vencel fiát, Lászlót, Buda-Sicambriában (Bvda quae et Sycambria), majd a Pest-újhegyi várban (atque Ofa) királlyá nyilvánítják.” -  II. Vencel fia Vaclavról (Vencel, Prága, 1289. október 6. – Olmütz, 1306. augusztus 4.) László néven Magyarország királyáról történik említés, aki 1301. augusztus 27-étől, 1305. október 9-én történt lemondásáig ült a királyi dobogón. A hely kiválasztása mágikus eredetű gondolatvitelre utal a magyar királyválasztó gyűlés részéről, hiszen Atilla király városában Szikambriában – ebben az ősi szkíta városban - iktatták be az apai, s anyai ágon Turul-vérből származó Lászlót a Szentkorona által Árpád és Szent István örökébe. – Ez volt a méltó ellenlépés a római pápa által támogatott Károly-Róbert – aki III. András király „váratlan” halálakor éppen a magyar királyi udvarban tartózkodott - jogérvény nélküli, pápai koronával történt, megkoronázására.

Hol lehetett ez a királyi központ Magyarországon, amely Atilla király korától terjedt időben virágzásában a Turul-nem béli királyok fi-ági vérvonalán keresztül egészen II. Lajos uralkodásának a végéig? – Erre a kérdésre adandó válaszunk végig gondolásában nagy segítségre lelhetünk magyar krónikáink sorai között elrejtett jelzések felfejtésével. Szikambria várát és mezejét említi a Chronica Picta (Képes Krónika 1358) a hunok, vagyis magyarok első bejövetelével kapcsolatban, amikor a hunok három kapitányuk; Béla, Keve, Kadocsa vezetésével Szikambriánál keltek át a Dunán az éj leple alatt és ütöttek rajta a mezőn táborozó Macrinus és Detricus seregén. „Míg Detre és Macrinus letáborozván ekképpen tárgyaltak és tanakodtak, a hunok az éjszaka csendjében Sicambriánál tömlőkön átkeltek a Dunán, és Macrinus és Detre seregét, mely a mezőn táborozott, mivel a megerősített város nem tudta befogadni, kegyetlenül leöldösték.” E helyen jegyzi meg a krónikás, hogy a savariai Macrinus és a veronai Detre (szász) seregei azért táboroztak Szikambria mezején, mert Szikambria vára nem tudta e hatalmas sereget befogadni. - A hun rajtaütés hatékonyságát nem csak a hajnali két óra körül megindított támadás, hanem a táborverés módja is segítette, hiszen a római katonai sátrak oly’ szorosan verettek fel, hogy a felriadt katonák hadrendbe állítására és sokak menekülésére sem nyújthatott esélyt. Ebből a lényegi leírásból arra következtethetünk, hogy Szikambria mezeje nem lehetett olyan tágas, hogy ekkora tábort befogadjon, ha szabályos távolságra verik fel a katonai sátrakat. – Hagyjuk el most a pilisi Vértes erdején keresztül menekülő rómaiakat és a hangos huj-huj kiáltásokkal őket üldöző hun lovasokat és ugorjunk időben mintegy két és félszáz esztendőt, amikor is a hunok vagyis magyarok második bejöveteléről így emlékezik meg krónikájában Kézai Simon mester:

 „Miután tehát előadtuk a hunok eredetét,…most lássuk, mikor tértek vissza ismét Pannóniába. …hét hadseregre oszlottak,…minden hadsereg harmincezer fegyveresből állt…zászlót bontva kivonultak tehát feleségeikkel, gyermekeikkel, nyájaikkal együtt, és átkeltek a Dunán Pestnél, illetve a szobi révnél, ahol is megvívtak egy bizonyos Duna menti várat.”

A Krónikás hagyomány Marót fejedelem várának tartja az elesett erősséget, ahol az éltes Marótot is elérte végzete.

„ A mikor Árpád a többi magyarral együtt, miként fentebb elmondtuk, harcban legyőzte és megölte Zuatapolug-ot, tábort ütött Noe hegyén Alba közelében. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, s szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba városát.”  - Ezt a folyamatba illeszkedő szövegrészletet a Képes Krónikában olvashatjuk.

Kérem tisztelettel e sorok olvasóit kíséreljük meg rendszerezni ismereteinket a földrajzi környezetre vonatkozóan. Kadar vagy más leiratban Katar hun uralkodó idejében Béla, Keve, Kadocsa és Rőv (Rof) vezetésével a hunok Szikambria mellett seregeikkel átkelnek a Dunán és a hegy ormán lévő vár alatti mezőn szabálytalanul táborozó ellenséget – sokakat levágván közülük – megugrasztja. A Kis-ázsiai Hunország királya, Bendegúznak fiai, Atilla és Buda, nagybátyjuk, Roga örökébe lépve a nyugati Szkítiában; a Kárpát-medencében, Kr. u. 435-ben Szikambriába helyezik uralkodói széküket. Atilla itt hal meg és Szikambria környékén temetik el titokban. Szikambria mellett zajlik le Krimhilda-csatája, amelynek következtében Dengezik-Csaba maradék népével Erdély hegyei között nyer földet és hazát. – Alig több mint két évszázad múlva megjelenik a Kárpát-medencében, Pannóniában, Atilla király Csaba útján leszármazottja és végig járva az első beköltözés útvonalát, az Ipoly völgyén átkelve a folyó torkolatánál, Szobnál átkel a Dunán népének egyik részével és harcosaival megostromolja Marót várát, majd megpihenvén megfáradt hadával, előkelőivel másnap bevonul Atilla király városába. – Itt egy megjegyzés kívánkozik tollam hegyére: Benyn Béla királyunk P. magisternek mondott névtelen jegyzője úgy írja, hogy Árpád a megyeri révnél kelt át a Dunán. Tévedett-e Anonymus?

Nem. Néki is igaza volt, hiszen Szobbal szemben a Duna jobb partján létezett egy Meger (Megyer) nevű kis falu, amelynek leírását megtalálhatjuk II. András királyunk 1212-ben kiadott diplomájában, amelyben kijelölteti a budai káptalan határait; -„ A budai egyház birtokterületét tehát a következő határok veszik körül: az első határjel Buda és Hévíz (Caliidae Aquae) között áll, tudniillik egy fedett kerek kőlap a földben és innét a völgy széléig megy, és felemelkedik egy helyre, melyet Wzahashege-nek neveznek, és innét egy hegyhez jut, melyet Morolhel-nek mondanak. Innét egy kőhöz, melyet népnyelven Chemarkw-nek neveznek és innét lemegy a völgybe és két út között vezet és innét a Verhardy szeglethez  megy  és ezután felemelkedik a Guerchey szőlőkhöz és ott van egy földből lévő határjel és innét Guerchey falu széléhez jut és ott van egy határjel és innét feljebb megy egy átfúrt kőhöz és innét aláereszkedik a Hyges hegy alá, és ott van egy földből lévő határjel és innét megy határjeleken át az úthoz átkelvén egy dombon és ott van egy határjel és innét határjeleken át jut addig a hegyig, amelyet Pilishegy- nek mondanak és innét határjeleken át leereszkedik az esztergomi nagy úthoz és ott van egy határjel és innét felemelkedik a Tebewra hegynek a derekáig és azután három faluval, tudniillik Meger-rel és két Pazanduk faluval közösen jut egészen a Dunáig.”

 - Felfigyelhetünk arra, hogy az oklevélben említett földrajzi elnevezések és egyes határjelek megtalálhatók egy a XVIII. század második harmadában keletkezett per jegyzőkönyvében, amelyben Marót határait jelölik ki újból tanuk (Fatensek), meghallgatása alapján, ilyen pl. a Szamár kő kérdésköre. Az 1733. évi Bitóczért folyó per harmadik kérdése így hangzott: „Tudgyai avagy hallottai a Tanú, hogy azt a hegyet, mellyet most Szamár keőnek hinak, soha sem hitak Szamár hegynek, mert más az Szamár keő, s más peniglen az Szamár hegy ?”

Ez a felvetés arra világít rá, hogy a Szamárkőnek nevezett emlékkő, amelyet a Tárnokmezőn és a Zieselmaur harcmezején elesett hun kapitányok - akiket ahogyan a Képes Krónika írja, szkíta módon temettek el az országútnál - fölé emeltek, még az adott korban, a XVIII. században még állt és a megkülönböztetése a kőnek és a hegynek azért volt fontos, mert a kő a királyi terület nyugati határán álló hegyen volt, míg a Szamárhegy ( régi nevén Zamar-hegy) már azon kívül.

Íme, még egy kérdés a fent említett literae-ből, amelyből megrajzolhatjuk a maróti pálos atyák uralta Bitóc határának vonulatát, amelynek napnyugatra eső része egybe esett az Apostoli Magyar Királyság szakrális és igazgatási központjának nyugati határával mint, ahogy azt Oláh Miklós: „Hungária” című 1536-ban kiadott latin nyelvű munkájának hetedik fejezetében leírta.


A hivatkozó kérdés ily’ formában jegyeztetett:

„Tudgyai a vagy hallottai a Tanu, hogy Barát réttyétűl Palota keő teteig, Palota Keőtül /Ákos-palotája/ Csókás rétig, Csokás rétnél egész keöves Utigh, mely a Paloták alá lejár egész Bérczik /? a bércig/, s azon Bérczeken Somkerűlő háta megett Ráró keőigh, amit Fehér keöig a Bitócznak, Marothnak és Szt. Léleki klastromának megyen az határja. S nem de nem a szerint tartották és békességessen birták Marotiak azon határokat mindenkoron ?”

Nem célja e kis tanulmánynak Fehéregyháza kérdésével foglalkozni, de érintőleges említése indokolt. A középkori latin nyelv Alba szava jelölte egyaránt Alba Regalis városát (királyi Fehérvárat) és egyszer s mind Alba Ecclesia kis körtemplomát, amelyben Boldogasszony-oltára állott Vért mezején a hegyek lábánál, és amelynek közelében a Szűz Mária szigeti domonkos apácák kis filiája állott a XIII. században Ákos mester, Laskaris Mária királyné kancellárja s albai kincstárnoka, palotája közvetlen közelében. A rét és a szerzetesnők kertje ma is felismerhető a tájban a mellettük vonuló patak-ággyal, amelytől kiindulva egy olasz mérföldre a Duna felé megtaláljuk Szikambria hegyének maradványát, melynek a hegyek felé néző peremén a rejtező falvonulatok idézik a régi város időtlen emlékét. Ebbe a térségbe vezet Abraham Ortelius 1597-ben készített térképe is, amelyen Pannónia Valéria tartományának napnyugati részén a mai Esztergom (Salva de Mansio) közelében jelöli Szikambriát (Herculia sive Sicambria) jóval Szentendre (Ulcisia Castra) fölött.

Vége

Felhasznált irodalom:

Iean Hiret : Des Antiqvitez D’Aniou – Anger, M.DC.XVIII.

Alain Demurger:  Nos ancêtres les Troyens, publié dans Les Collections de L'Histoire n° 44 - 07/2009

Gérard de Séde: Race fabuleuse…/ Paris, 1974. J’ai lu /série

Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben / Püski, Bp. 1998.

Vértessy György: Fehéregyháza kérdése – tanulmány, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár/Bp. gyűjtemény

Kálti –Borsi: Cronica Picta - Képes Krónika – kétnyelvű kiadás /2000. Emberfia Alapítvány

Anonymus: Gesta Hungarorum /Osiris, 2000.

Kézai Simon Krónikája /Osiris, 2000.

Nicolaus Olahus: Hungaria / Osiris, 2000.

Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének földrajzi helyzete / MTA, Pest, 1868.

Magyar Eszter: A Pálos-rend pilismaróti uradalmának újjászervezése a török hódóltság után /Pálos Rendtörténeti tanulmányok I. /1994.

Maróti oklevelek XVIII. sz.-ból - Komárom-Esztergom Megyei Levéltár-Evl. 1. Folyamodványok év nélkül. 1740-es évek

Forrás: InterNet

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Pilismarot/pages/ptI_005_forrasszemelvenyek_2.htm

Letölt: 2010-06-22

 


01. Óbuda-Szikambria hegyei Helemba falváról nézve

 

 

 

02.Buda-Szikambria hegye a Szt. Mihályról

 

 

03. Falmaradvány Szikan hegyén

 

 

04. Új-Buda metszete XVI.sz. közepe

 

 

05. Új-Buda hűlt helye a Bitóc-dombról fényképezve

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
Hozzászóló neve: cartwright VendégkéntIdeje: 2015.02.27. 21:00  

Tisztelt Vetráb József Kadocsa!

Szeretnék Önnel pár szót váltani Vetus-Buda Sicambria Alba Ecclesia ügyében.

Freemail.hus levélcímem van.

Tisztelettel :

cartwright

 

 


Hozzászóló neve: kadocsaIdeje: 2010.07.22. 12:07  
Kedves Dengisz!
Köszönöm a hozzászólást!- Halott-e ön a dislocatioról, mint történelmi földrajzi módszerről, amely leginkább a XIX. században terjedt el a jelenlegi Buda területére korlátozódva? Erről ír tanulmányaiban Noszlopi Német Péter és Vértessi György is.Vajon kétséget kizáróan állíthatjuk-e, hogy a mai Sas-hegy, Sassad puszta, Gercse vagy Gerecse, Felső-mál és Alsó-mál,Táborhegy, Vasarc vagy a Megyerek (Káposztás-, Békás-) földrajzilag azonos és constans a régi budai, óbudai körzetben található földrajzi nevekkel és pontokkal? - Nos, a zavart ez okozza a mai napig! - Sas-hegy, Dobogó-hegy,kettő is található a Pilishegységben és Sassad (Sasad) pusztát is Visegrád várához csatolja I. Mátyás király oklevele kétszer is kiemelve a vár nevét. - A mai Buda IV. Béla idején alapult a Pesti várhegyen 1243-1255-ig lett benépesítve és még Rupp Jakab is így ismeri és rajzolja meg a XIX. sz-i ismeretek birtokában térképét, Pest-hegyi várnak tüntettve fel a budai vár nevét(1868).

Hozzászóló neve: dengiszIdeje: 2010.07.10. 20:46  
Kedves Kadocsa!
Itt valami nagyon nem stimmel. Érthetetlen.
Ugyanis Tebewra-hegy Táborhegyet jelent. Ezt találtam a Tábor-hegyről:

Tábor-hegy,
A budapesti Hármashatár-hegy másik neve.
Másrészt Guerchey (talán Görcshely lehetett), de Guerche ma is ott van a Hármas-határ-hegy mellett. (mögött) Még egy templom is van ott a mezőn. Én, amikor annak idején tanulmányoztam a korabeli határjárási okiratokat, okleveleket, a Hármas-határ-hegy, és Gercse környékére mentem először Árpád sírját keresni. Van is ott kőmedres patak, csak az újkorban még ki is betonozták egyes részeit. Morolhel Mórújhely volt, Wzahasheg eredeti jelentése pedig Üszköshegy. Nem értem én ezt, nekem egyre homályosabb ez az ügy.

 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

2450/301 | 14


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.