webmester | 2008.07.06. 17:46 | 1494 | | |  | |
Pető Imre | Témacsoport: Hun nyelvi tanulmányok | |
A FOGALMI VILÁG ÁTTEKINTÉSE | ||
| <<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Családi és társadalmi viszonyok Vallási, mondabeli személyek, fogalmak
A testrészek nevei
ajge: agy, velő //M Még megvan a tővéghangzó, a XVI. sz-ig. Természetesen – a magyar nyelvben, és ha nem szerepel külön a hivatkozás, mindig a hun és magyar nyelv viszonyáról van szó. A nyelvtörténészek szerint az ősmagyar korban nincs még gy hang. A Detre-dokumentum szerint a gy keletkezésének és terjedésének egyik módja a g hang lágyulása.
alje: áll //M A „fej alja”; véghangzóval. Ez itt a birtokos személyjel magánhangzója (e. sz. 3. sz.) Megmaradt az alj szavunk, a mgh. nélküli forma is. A mai ja/je (+a/e) többalakúságával szemben még csak a magas változat él (tivije), és ez érvényes általában a többi végződésre is. Az alje>alj>áll sor végső alakját a teljes hasonulás adta. E!
bana: láb //M Talányos a bánya (ahol bányászat folyik), és a bánya (szláv „fürdő”) egybeesése. Valósznű azért, mert a hegy lábánál bukkan ki mindkettő: a fürdő és a bánya tehát egyaránt a hegy lába. Pl.: Bána-földek, majd Bánya-földek Sicambriában, a Felhévizeknél. (V. ö.: az ősi királyi központ /Ősbuda/ dokumentumai.) Ld.: „Bana másképp Bánya…annyit jelent: hévvíz;…Bánya folyó hévvíz…a bányából folyik lefelé” (Evlia Cselebi). E!
[*buka: boka //M A *csillaggal jelölt szavak feltételesen szereplő, ún. kikövetkeztetett szóalakok. Ebbe a csoportba csak néhány, szinte biztosan meglévő szó jutott be. A buka a tivi (tű) szónál fokot jelent, akkor a boka nem más, mint a lábszár foka.A szóeleji b, p, f gyakran átmegy a szomszéd hangba. ] E!
gheir: kar //M Hangtani eltérése a magyartól csekély. Nincs már meg a tővéghangzó! A r - képző. A karolás: kerítés, „ker” tő keresendő, íme, itt van. A szó igei alakja:*gheirin lehetett, ez a kér magyar szó. A kar és kér ezek szerint azonos eredetűek. Feltételezem a *gheize ~ kéz szó meglétét is. E!
girze: arc //Mr Valószínű, hogy a körző, „száj körüli” a jelentése. Ősi szónak kell lennie. „Mai arcunk” orca volt: orr + száj, ez más szó.
hije: íny //M A régi heu, heju, híje szavakkal kapcsolatos, amelyek a padlást jelentették, a „híját” a háznak. Tehát itt: szájpadlás, majd értelem-bővüléssel minden ínyt kifejezett. A hiátus: híja van, hiány van valamiből. Nehezen védhető a más nyelvből való eredeztetése. E!
[*ini: ín //M A len ősi neve, az erős rostú növényről kapta nevét az ínszalag.] E!
iri: ér, vérér //M Ez a hun-kori szó alapja az ered, erő, iram, ér, stb. magyar- kori E!
jata: hát //M Sok szóeleji j változott h-ra. Meglehet, a játi szó (~elefánt) ennek a képzett melléknévi alakja. Akkor háti, hátas lenne, ami nem számítana csodának, hisz az elefánt ősi személy- és teherhordó állat. Háti, hátasállat.
kezi: kéz //M A tővéghangzó lekopásával rendszerint megnyúlik a tő magánhangzója. Feltételezem, hogy volt gheize v. gaize, kaize alakja is a szónak, egy más nyelvjárásban. Igei alakja gaizin v. keizin lehetett, ami gaizni – keizni: hangrendi elkülönüléssel és ol, el képzővel a gázolni és a kezelni szavakat eredményezte. E!
[*kuna könyök //M Esztergom régi neve: asarkuna utótagja. (Papp Váry Árpád: Magyarország története térképekben (Arab világtérkép…,1154.) A második k a magyar szóban már képző. Ugyanez a szó a könyv is, a v utólagos elem, hiátustöltő. A névátvitelt az azonos működés: nyíló-záródó mozgás sugallta. A kultúra fontos hordozó eszköze a könyv! A Világkönyök név is elgondolkodtat Buda közelében, a Dobogókőtől északra. A „világ szíve dobogásától” nem messze. (V. ö.: a Dalai Láma ezért látogatott el Dobogókőre, az akkori nyilatkozata szerint!)] E!
levil tenyér //M A levilin ige azt jelenti, hogy szétterülni. A hun szóalak itt is „megfejti” a magyar szó titkát. A falevél is szétterül, levélként. Különösen egyes fajtái hasonlítanak a tenyérre. Ez tehát a mai levél szavunk, de a tenyér szó is a szétterjedéssel kapcsolatos. V. ö: Kisterenye. A névátvitel miatt elfelejtődött a hun zezi, zize (levél) hangszó. Lehet, hogy a leve maga az, ami szétterül? Túl egyszerűnek tűnik, hogy a leves anyagok leve volt először szétterülő, de így igaz. Elvonással keletkezett belőle maga a lé szó. E!
{lezu nyelv (elvont) //T? A szó a török nyelvben is megvan.}
oi szem //Mr V.ö.: tetőnyílás; og, ig, eg, ok gyökök. Az oroszban ma többes számban használatos: „Ocsi csornüje…”: fekete szemek…
ontágh ondó //M Ontó volt előbb, a t zöngésedett. Íme, folyamatos melléknévi igenév, mint a szamtagh ~ szántó. E!
onteszer hímvessző //M „Nemzőszerv.” A /pusz/ szó szinonímájaként más a stílusértéke - a szóelemek jelentéséből is következően.
ore, orem orr, orom //M Nem jó, ha valami ormótlan. Az Orum az Ararát orma.
phe, fé fej //M Halld: fékető! (A palóc fejkötő.)
pige fog //M „Foggal fog”, most már higgyük el. Lehet, hogy a bige szó alapja. A deákok latin nyelvű alakjának is ez az őse, mert - bár benne van a bi~kettő jelentés, a fogszerű alakra faragott játék mást is sugall: ezt a fog szót. E!
puge, pugekh fogazat //M Kár tagadni. (A német kézzel-karommal fog.) E!
{pugin fogni //M Szinte nincsen „azonos alakú szó”! A megfogás, megragadás igéje az állati fogazatra emlékeztet, amellyel történik a művelet, ti.a „fogazás”. A latinban és latin nyelvekben is megvan, tőrrel, ököllel vívott harc fogalomkörét adja. A léthez szorosan kötődő fogalmak ősiek, e hun szavak latin nyelvből való származtatásának a gondolata is hibás. Mindamellett a hun – latin nyelvi párhuzamokkal számolnunk kell. Közvetlenül a hunok Kárpát-medencei tartózkodásától, vagy a szkíták ittléte óta, ami az idő távolába mutat, amikor a latin még nem volt. De – az etruszkok időt átívelő közvetítése révén – van a latinban egy magyar származású réteg, így sok közös hun-latin szó kerülhet elő a jövőben.}
pusz fasz //M Túlélő magyar szóalak: van vér a pucában, puszi…A p>f -hangváltozás szó elején általános.az „ősmagyar korig”. Behisztúni v. perszepoliszi feliraton: Visztászpahja pusza ~ Hüsztaszpész fia. Mint ez: ’apja fia’, azaz az óperzsának tudott kifejezés magyar birtokos viszonynak felel meg. A pusz szó itt vkinek a fia – jelentésű. Nyilvánvaló összefüggést látok a hun és az óperzsa- és feltehetően szkíta eredetű- jelentés között.
su kézfej //M A /subir/ hun szó alapja is: kézszövetség, vagy maga a vérszerződés. A sumír nyelvben is kézfej a jelentése. A megszentelést is e kezekkel végzi a pap. A /su/ és /chü/ (hű) összetétele: /suchü/~szent,örök.Ebből ered a sújt szavunk is: a sújtó kéz büntet, az áldó szentel, örökít. Az Úr, a Próféta kezét műalkotások sora örökíti meg: az Örökítőt! Ez a szó adta az alapját a kézi munkálkodások kifejezésének is. E!
sujekh kézfejek //M A sulyok, sulykol szavak kapcsolata a hun szóval nehezen tagadható (névátvitel). V. ö. még a súrol, sutykol, suhint, sőt a hun /suchü/,/suchütin/ szavakkal is! E!
{súr, surim köszönet, köszönöm //M A kézfejjel végzi a kézfogást: ez a köszönet módja hun elődeinknél. Egyúttal ez az érintés, érintkezés névigéje (név és ige). A súrlódás és súrolás szava is, amit átvettek a legyőzött és szövetségessé tett gótok is. A német nyelv is őrzi szavunkat (scheuern).
szá(h?) száj //M Iszák, iszákos, száj…A j és h hunban, magyarban egyazon hiátustöltő volt.
szerti szív //M Szer-v! Néha ezt is szer-elni kell…A szer szó a magyarban nagy burjánzású ősi szó. A szlávban is megvan, de nincs ily nagy családja: cepgye (szerce) cepgeчнo (szirgyésna).
{szertild szeretet //M A szer és szir tő gazdag, rokon szócsaládok táplálója. Ma szívnek hangzik az egyik, de megmaradt a jelentése. A legbensőségesebb tartalmak hordozói.}
{szirünesen szívtelen //M A magyarban már nincs meg ez a fosztóképző. Az in, en a latinnal átment más európai nyelvekbe: intoleráns (nem tűrő).}
{szirünesí szeretnivaló, szíves //M A si melléknévképző továbbélése: Barátosi, Kénosi (családnév); alvégesi, felvégesi: a felvégből jött – Perkupán, Torna vármegyében.}
{szirüni szerelmes //M A későbbi lm képzőpár még hiányzik, az ld a leggyakoribb.}
{szirünild szerelmes //M Íme. (Az érzés nem szünetelt, szavunk is volt rá mindig.)}
{szkálta sánta //M? Ez szoroson nem tartozik a testrészek fogalomkörébe. Érdekes, hogy nem a mássalhangzóiban azonos a magyarral. (Máshol majd visszatérünk rá.)}
szöm, szüm szem //M A szlávok is átvették. Némely nyelvjárás és nyelvjárás-sziget szóalakja ma is a magyarban.
talba talp //M A tővéghangzó lekopásával a könnyebb képzésű, zöngétlen p maradt meg.
til nyelv //Mr,T /*Tilin/: nyelvelni: a zenészek is teszik. A török nyelvben dil az alakja. A dilinkós ember össze-vissza nyelvel. A tilinkó és a dilinkós szavunk megőrizte a /til/ – t. Gyerekkoromban sokat tilolt anyukám. A tilo nyelvét sűrűn emelgetni kellett, a kender pazdernyáját kellett összetörni vele. A til még ma is él… E!
veri vér //M Mint a kezi, iri szavak. Nagy szócsaládja van a hun korban is. Már megvan a vereni: verseny és vörheny jelentés; ebből lesz a pegüveri (fegyver), stb. szó is.
Összefoglaló visszatekintés
Visszapillantva a Testrészek témakör szavaira, megállapíthatjuk, hogy 23 testrész nevére van megfelelő szó, ebből 17 ma is felismerhető magyar szóként: a fej, agy, kéz, szem, kar, orr, száj, áll, fog, hát, szív, íny, ér, vér, fasz, talp, boka szavak hun megfelelői. A magyar jelleget erősíti az a tény, hogy némely fogalomnak több neve is van, ez szintén magyar jellegű, mint a /phe/ és a /fé/, a /pusz/ és /onteszer/ szavak esetében láttuk. Ki kell térni néhány szó érdekes vonására. A su többes száma, a j hiátustöltő hanggal is bővülve, felismerhető szót eredményez: a sulyok szót, mint a kézzel végzett munka „alapszerszámának” nevét, amely névszóban csupán egy illeszkedésnek kellett végbemennie (e > o). A szabadkézi munka igéi a /su/ hun „kézfej” használatával: sulykol, sutykol, súrol, sutul, az s affrikációjával még: csutakol; a /su/ így már magyarul szól. Továbbá: igaz, hogy a /levil/ ma nem tenyeret jelent, mégis magyar szónak minősül. A /levin/ „szétterül” jelentésű ige és ennek főnévi vagy igenévi fogalma ma is megvan a levél szóban, míg a tenyér mai szóalakja szintén a terjedés, szétterülés fogalmából ered. Az orr és a hegycsúcs egyaránt /ore/, de hisz ma is orom a csúcs. (Arany J.: „ormó”…) A nyelv jelentésű hun /til/-nek is megtaláljuk a mai megfelelőjét a dilinós, dilinkós, és persze a tilinkó és tilo szavainkban. Intő példával szolgál a /pige/, /puge/ (fog, fogazat) és a /pugin/ (fogni) példája: a ma gyakran felszínes ítéletünkkel azonos alakú szavaknak minősített szóazonosságok valójában ok-okozati vagy más összefüggés révén szervesen összetartozó szavakat jelentenek. A természetben a fogazattal történik a megfogás: a fogni tehát azt jelentette, hogy fogazni. Más szó van a hunban a szívre, ez az eltérés azonban nem valódi, mert a /szer/ nagy szóbokor tagja a hunban is, magyarban is, a szí, szű utáni v. későbbi hiátustöltő mássalhangzó. Végül tehát 20 magyar szót találtunk, az alakváltozatokkal együtt 23 szót, és csak a /girze/ (arc) valamint a /bana/ (láb) hun szó tűnik idegennek; megvizsgálva a /girze/ szót, ősi szóalaknak véljük, amelynek gyöke a kör fogalomra utal. A testrészek nevei szorosan az alapszókincshez tartoznak, a hun nyelv testrésznevei hun és magyar nyelvűek.
Családi és társadalmi viszonyok
akrun, -i rokon, -i //M Hangátvetés történt: kr>r. E!
ani lánya vkinek //Mr Anu-tól kezdve igen sok alakja van a szónak.
atha, athai apa, apai //M,K Athíra: "atyácska" (r = becézőképző). Attila nagykirály hun neve, a mostani gót névalak. A másik hun névalak: Athaira, ez a „mai” Altair csillag hun neve is: Athair.A kelta nyelvben is: apa~athair. Minden bizonnyal becéző jelentésű szó.
athama törzsfőnök //M A kozák rokonainknál: atamán. Az atha származéka.
baresi barát //Mr,Arm A bar szó: „ jó”. A hozzám jó: barát. Ez hun – örmény szó.
baresild barátilag //Mr Felül kell vizsgálni a tananyagot a barát szó származását illetően. E!
{baresin szeretni, kedvelni //Mr Ha a szóbokor egy tagja magyar, mindegyik az.}
ecse öcs //M De régebbi az ecsém! Mint a ser is régebbi a sörnél.
ele elődje vkinek, vkiknek //M Többes számú alakja használatos a magyarban.
elüd felmenők //M Ez viszont ma egyes szám: előd. És: eleink. A d hang gyűjtőnév-képző szerepű, mint a hun sárbogárd = ’sárrögös terület’ szóban.
{ema anyaméh //M Ősi rokonság révén… Emää a finnben.}
eme, meme feleség //M Ema: a régi finnben ugyanez, ezenkívül: emse = koca.) A Meme csillagnév jelentése is ez, és a mezopotámiai csillagrendben Nimrud felesége: Eme. V. ö. még:Emese, emő, emlő, stb. Mez. EME: anya, dajka, D. SA. 107. EMES: papnő. Az ómagyar korban még megvan a szó. E!
ike nagymama //M Ük-e. Ma a még öregebb mama az üknagymama.
{ine(j)u név //M Előhangzóját (i) ez a szó is elvesztette; a mai v hiátustöltő.}
ise ős //M Már a HB-ből ismerjük, „isemucut”: ise-mük-üt.
jerku ikrek //M Jerku – ekru: „átvetés”.
maja anya //M,H,Gö A föld: maha. Földanya: Maja. Ősi indián kultúra: maya. A mayáknak volt női istenük is. Az ismert legősibb nevek egyike, legősibb összefüggéseivel! Május: az élet! A máj szent szervnek számított az ősi időkben, a jóslások szerve is volt. A szó a szanszkrit nyelvben is megvan. Az anya görögül is maia. A Meótisz neve is „anyatenger”, az értemezés görög, a szó szkíta-hun. Lat. Palus Maeotis. („A Fekete-tenger anyja.” V. ö.: hun Phektej tengir!) „Francia régészek napjainkban találták meg Tutanhámon fáraó szoptatós dajkája sírját. A dajkát Majának hívták. A baszk legendakör szerint az Eget és a Földet, a Világot Maja istennő teremtette. Megtaláljuk még ezt a nevet az indiai és maori legendakörben is, illetőleg naptárunkban, ahol egy hónap neve. Az egyik, időtlen korú, Egyiptomban álló kőépítmény nevét Szfinxnek tudjuk. Ez a szó görög – tehát nem így hívták. A környék lakói Abul Hun-nak, Hun Atyá-nak nevezik. A maják hímnemű főistenüket így szólítják: Hun-apa.” (Csihák György: Sacra Regni Hungarici Corona…) E!
{miein egymásra következni //M,T A követés, utánzás névigéje. Miel, mível, művel. V hiánytöltővel vagy anélkül (mű) bokrosodik. Műköröm is: nem igazi, utánzott. Művészet!} E!
{mime (egymást) követés //M, T Érkezik a görög mimes népes magyar családja. }
mimed dinasztia //M, T Ebbe tartozik a mímel, mimika szó is. A mimóza is követi a mozgást. A mimikrit se feledjük E!
{mimeld származás //M, T A mívesség, művesség művei mind…}
{mimeldin származni //M, T Vissza-visszatérnek majd e képzők, igei származékok.}
{mimelldigh származó. //M Volgjagh: folyó. Szántó neve szamtagh alakú a középkori „veszprémvölgyi adománylevélben”, az agh, igh több fázison át lett ó, ő: a jelen i. mnévi igenév képzője.}
{mimezidi valamiből származó //M A d mint az utó-d szóban.}
{mimezisi ua. //M} A szkíta alapnyelv egyenes folytatása a hun, és ennek a magyar. Az ógörög nem külön nyelv, hanem testvér-nyelv. Az etruszk is, erről meggyőz bennünket Mario Alinei professzor Ősi gyökér című könyve.
nimere unoka //Mr,Mf A nem + ér, ere; a nem-zés. A nimből „nem” lesz, és átveszi az ont szerepét. Az önt nagy családja visszavonul. A Nimrud, Nemere név is őrzi. E!
{nimrild unokai viszonyban álló //M Az -ld képzőpár igen aktív. Nemcsak a hun nyelvben. Az old, elder, hold, field, feld, could,world, stb. vizsgálandók, gyűjtendők!} E!
nimrüd unokaság //M Nemroth – Nimród ősi, mitológiai nevünk tovább él – napjainkig is. A nemere leszármazottai: maga a ’nem’ szó, hun vezérnév és magyar családnév. Erdélyben Nemere a hideggel betörő északi szél neve.
{ont nemzés //M Újabb hun szócsalád alapja!}
{ontin
nemzeni //M Ontó
lesz és ondó. A szócsalád
{ontágh ondó //M Zöngés környezetben a t nem maradhatott zöngétlen. E!
{onteszer nemzőszerv //M Az igényesebb nyelvi stílus szava.}
{ontin nemzeni //M A család többi tagja is követi.}
{önt(a)disi törzsi //M Szép továbbképzések}
önta család //M Nem kellett várni a család szóra, megvolt a szavunk. Nem azért jönnek a „jövevények”, mert hiányzik a kellő szavunk, vagy elmaradottak vagyunk, ezért nem ismerjük a fogalmat. Egy új, megismert szó kiszoríthatja könnyen a régit. Ha erős kultúrhatás ér, és ha a nyelvhasználók ezt elősegítik, a folyamat felgyorsulhat. Ha mi adjuk át a szót, mi vagyunk az erőszakos elnyomók („elmagyarosítók”), de ha a kereszténység erőszakolt terjesztése kényszerít ránk idegen szót, mi vagyunk az elmaradottak, akik rászorulunk „a jóval fejlettebb szlávok” szavaira… Igaztalanok vagyunk magunkkal szemben, ha az idegen szavak átvételét egyirányú folyamatnak tételezzük fel. Ideje valódi leltárt készíteni nyelvőseink Eurázsiára gyakorolt nyelvi és kulturális hatásáról. Majd elkészül ez, már készül is! Lásd Varga Csaba és még sok kiváló ember munkásságát! Ha a nyelvtudomány „rámozdul” e témára, felméri majd, hogy a népek a világ nyelveinek ősi rétegében a magyarok által még nagyrészt megőrzött ősnyelv maradványait használják. Nem érdemes ezen gúnyolódni, mert a magyarul beszélők mindegyike számára biztosítja megőrzött nyelvünk e nemes büszkeséget. Aki ezen cinikusan nevet, méltó szánalmunkra: az ilyen idegenként él saját nyelvében, minden szava idegen számára, és ez kínzó állapot. (A család szónál talán megbocsátja az Olvasó e kis kitérőt.)
öntad nemzetség //M A d az ellátottság képzője, -ság, -ség, -ás, -és van helyette.
öntadikh törzs //M Sok kh helyén gh sejlik, ekkor a jelentés öntődő-nemződő.
öntamaia a nemzet ősanyja //M A nemzés ill. család+anya szavak összetétele. A szóelemek alapján ’családanya’ a jelentése. öntatha nemzetségfő //M Meglehet, hogy a ’tata’ becéző szóalak e szó továbbélése.
peri férj //M Szavunkban a j hiátustöltő. Volt berj alakja is, a berü feleslegest jelent. De a pé(j)r fehéret, melyikhez van köze?
szán úr, bácsi (megtisztelő megszólítás) //? Vizsgálandó: Csolbajszán, stb. A japán úr neve: szán – perzsa szó is. A chán, hán, kán is ugyan ez.
szertigh szerető (szerelemmel) //M Szer: nagy, létfontosságú szócsalád fája ma is.
{szertild, szirünild szerelem //M Érzelmek, költészet… Priszkosz rhétor Attila udvarának kultúrájáról tudósít.}
{szertin szeretni (szerelemmel) //M Az élet testi és lelki energiája.}
udatha, uda nagyapa //M Az id, üd + ata: régi, id-(ős) apa. V.ö. sum. UD: idő. D.SA. 104. Mivel a hunok számára Mezopotámia az Ősországot, Őshazát jelentette – Isurrukhet– a földrajzi névben is kifejezett viszonyukat tiszteletben tartva néhány szembetűnő szóegyezést közlünk (messze nem a tényleges számban) a térség történelmi népeinek nyelvéből. E szóegyezések a hun nyelv szavaival jelzik a kutatások jövő irányait.
vede vő //M Feltételezem a *vedin > (vedni > venni) hun ige létét, így a vő valóban vevő, mint azt sejtjük is. A vevő, aki vette még a lányt. Elbeszélő múlt?
vi fia valakinek //M A „Láng-fiú” pedig: vitesi, vitéz. Heves, azaz hős.
Összefoglaló visszatekintés
A családi viszonyokat kifejező szavak túlnyomó többsége magyar szó, az eltérések, különbözések rendszerszerűek. E fogalomkör szintén ősi rétege alapszókincsünknek. Mivel a hun szavak megegyezése a magyarral meggyőző, a számszerű kimutatásnak nincs jelentősége e feldolgozási szinten. Az eltérések rendszere az eltelt idővel, a nemzeti életterek változásaival (külső és belső feltételek) igazolhatóak. A szóelemek közül szembetűnő a végződések alaki változása és aktivitásuk csökkenése, megszűnése, a tőszavak jelentésváltozása. A szó azonosítását ez olykor megnehezíti. A maja pl. a legősibb anya-fogalom kifejezője, első szótagja kettőzve a gyerekszó: mama. A Földanya, Földistennő, a május hónap neve. Az áni – lánya vkinek - kapcsolatban lehet az anya szó kialakulásával. A /nimere/ a Nemere névben és a nem (genis) fogalomban őrződött meg. Az /uda, udatha/ az idő szóra mutat, az ise is szerepel, másutt, összetételben (Isatha, Isurrukh). A „nőség” szavai az /eme, meme, ema/, ősi megfelelésük a finn szavakkal az idő követhetetlen távolságába röpít. Az ont, önt tőszavaknak gazdag családja van a hunban, a magyarban is, de az emberre vonatkozóan az elsőből csak az ontágh>ontó (ondó) maradt meg. A /miein- mime/ dús szóbokorral van jelen, és a görög mimes szó is része e bokornak („utánzás”). A mímel, mimika a szóbokor magyar ágai. Nagy ágak! Mí- mű, több jelentéssel: mű (ál, hamis), mű-v-el – míves. Érdekes az /ele/ szó, többes számú alakját ma is használjuk (eleink), az „előd” hun - többes számot kifejező alakot pedig egyes és többes számban - jellel ellátva – egyaránt használjuk. (Az „eleink” archaikus stílusárnyalatú.) A /baresin/ hun szó az alapja minden bizonnyal a szláv brat szónak, nem lehet ezért az ősi, nagy burjánzású szó nyelvünkben szláv jövevény. Hangátvetés történt az /akrun/ (rokon) és a /jerku/ (ikrek) szavakban, de magyar szavak azért ezek is. Talán csak a /szán/ (úr, bácsi ) szó ismeretlen, de az említett alakváltozatai révén nagyon is ismerős méltóságnév.
Színek
golka kék //M,U Szabályos hangváltozások: g-k, lk-k (mint az lt-t), a magánhangzók váltakozása (kígyó, kálgyó) könnyen megy végbe a nyelvben, de e szó – a sok eltérés miatt – tovább vizsgálandó. Ujgur: kök.
pé(j)r fehér //M,Mez Ismét a j – h megfelelés. Lehet-e véletlen a férj-hez közeli... V. ö. : PAAR…D. 381.
phektej, pekté fekete //M,Mez Nemcsak kieshet nyílt magánhangzó, keletkezhet is. A k után egy nyílt, magányos e magánhangzó új szótagot hozott a magyar szóba. V. ö. :DS. 30. BU, ak. BIGITU.
sarakh sárga //M,U Valószínű „fényest” jelent a „sárig hasú kígyó” és a „sárog viasz”, a nap színét – fényét. / Sárhegy, Szárhegy = Naphegy. / Ujgur: szárok.
szorild szürke //M Ez „szaruszín, „szaruság”. A szor = ősz(-haj). A szláv nyelvek is átvették. Orosz szérüj = szürke.
űn, üjn lila //M? Nem az őn természeti jelenséghez kapcsolható ez a szín? Már nem használjuk ezt a szót. Lehet, hogy az őn nevű hal színe ez.
verisi vörös ( = véres) //M A vér színe a vörös: véres.
zezild zöld //M, U „Levélség”; a levél neve zezi és zize. (Mert zizeg.) Szép, szinesztéziás, költői nyelvteremtés. A z-s kezdetű szótag „egyszerejtése” folytán rövidült a szó. A ’zöld’ az ujgurban: zezild!
Összefoglaló áttekintés
A színek fogalmainak megalkotásában a természet megfigyelése játszotta a döntő szerepet. Gárdonyi Géza is ezt tanácsolja a nyelv művészeinek, titkosírással írt naplójegyzeteiben. A láthatatlan ember íróját posztumusz köszönti a hun nyelv minden szépségével, érzékletes költőiségével, varázslataival. Titkaival, ősidőkre nyíló szóajtajaival. A színek elnevezései közül a /golka/ és az /űn, üjn/ nem tekinthető magyar szónak, a többi szó igen, bár megváltozott az alakjuk.
Érzékek, érzékelés
isztatin ízleltetni //M A magyar korban már plusz elem kellett: -lel-, az elégségeshez (képző). Itt még elég az „íztetni” is. Itt van előttünk egy új képző: -tat(ni). Még nincs feltüntetve a képzők között, de már „működik”. Észre kell a nyelvérzéknek venni, fel kell fedezni szerepét, és elvonható lesz, analógiásan átvihető. Lehet, hogy a tat –képzőnk már ebben a stádiumban van, de még a nyelvész nem tartja számon. Hiányzik az *iszin, ami ’ízelni’ jelentésű lenne, tehát ízt adni, ízzel ellátni. Biztos véletlen, de Babilónia fővárosát hívták Iszinnek a XII-XI. században Kr. sz. e. Nem árt azonban szétnézni a keleti nyelvekben: a hun nyelv széles kapcsolatrendszerrel segít majd tájékozódni Kelet ókori világában.
iszte íz //M Nemcsak magánhangzó veszett el róla.
isztin ízlelni //M Az -in -ni -re változik. Ezután nehéz a t-t kiejteni. A torlódás miatt lassan elfelejti a nyelv. Alakja *iszni lesz, de a magyar korban már képezni kell a szót. (Az is lehet, hogy a t már képző, ekkor nem is kellett lekopnia”. Eredeti alakja /iszin/ lehetett. Embey-Isztin neves onkológus professzor családneve.
isztild ízletes //M „Íztelt”. Az ld ismét. Keressük az angol nyelvben testvérét!
savesi savas v. sós //M „…Levesének nincs sava-borsa,/ Hitelt nem ád a fűszeres.” József Attila. (A költő olvasott Attila királyról…Visszanyerte önbizalmát.)
szaghu szag //M Anyukám így bíztatott kiskoromban: Szagu! Szagu! A virág pedig „csecse” volt, ami mongolul „csecseg”.
szaghin szagolni //M Ismét elég még a „szagni”, röviden.
szömen nézni //M „Szemni”… Később képző kell: el, ez: szemel, szemez, stb. Megőriztük a hun szót, de van másik is. Ezért vannak olyan nagy költői lehetőségek nyelvünkben.
Összefoglaló áttekintés
Az érzékelés szókincse még korántsem teljes, de az eddig megismert szavai magyar szavak. Az iszte szóban a t lekopását elősegítette a tárgyraggal való egybeesése. Ilyen szavakkal, mint a /szömen/ (nézni) vagy /savesi/ (savas v. sós) kiegészülhet az érzékelés szóanyaga.
Földrajzi fogalmak
Bastevolgjagh Dnyepr //M Szélesfolyó. Nem tudni, volt-e más neve is e folyónak.
csepe iszap, agyag //M Hangszó, a szó családtagjai a víz csepegését idézik.
csepild iszapos terület //M Csepel! Sok helynevünket egykor a hunok is használták, majd megőrizték az ittmaradó hunok. Az ld képzőpáros jelenléte igét sejtet, vsz. a *csepin ez: „csepni”; csep(pen)ni, csep(eg)ni: n és g képzővel a mai magyarban. Még *csepilin is lehetett: cseppelni, külső cselekvőt kifejezve. Az l-nek d nélkül is volt szerepe. A csepp szavunk tehát ősi hangszó. *csippisz szoros //M A svájci Navizsensz völgy bejárati szorosa. ( Kiszely István: A svájci Hun völgy c. könyvecskéje nevét egyedüliként, figyelmeztetőként szerepeltetem: máshol is vannak még összegyűjtendő hun szavak.) Gyerekszó Torna, Borsod vm.-ben: a játszótárs orrát befogni a behajlított mutató- és középső ujj közé, szorosan. (Van más népi, biz. jelentése is.) dele, deli dél, déli //M Az égtáj, és nem a nap állása.
Delivolgjagh Duna //M Délifolyó. Ezek jelzős köznevek, nem valódi tulajdonnevek.
got gót //G A hun ellesége, majd szövetségese volt. Izgalmas kérdés a gótok nyelve is. A huntól nem állhatott nagyon messze.
Gotekh urrukhje gótok földje… //M… gótok országja. Vagy: Gotekhje urrukh.
*Gouzou-szoros Parittya-szoros //M Sima Qin kínai történész könyvének (A hunok legkorábbi története) egyik földrajzi neve, itt figyelmeztetésként áll: a kínai források még sok szót ígérnek.
Hajkh Örményország, örmények //Arm Ma Hajasztán. És 1915-re emlékezik,…
haj örmény //Arm
havald, havaldi észak //M Havalt (hóval). V. ö.: Havilath, Evilath!
Hind, -i India, -i //H Hindu-ma is hun szót használunk. India: a h eltűnt.
ige, igesi ég, égi //M Ott van, ahonnan az Ige jön. Ég (égbolt) és ige szavunk azonos eredetű. E!
Isurrukh, -i Mezopotámia //M Ősország, Őshaza! Kérdés, hogy mi az alapja a névadásnak. Ez azonban nem lehet megkérdőjelezése a fogalomnak, a szó tartalmának. Mi nem írhatunk a hunok részére új történelmet, nem vonhatjuk kérdőre őket tudásukért. Mi nem tudhatjuk jobban , mint ők.
jagh, jaghek hegy, hegyek //M ’Jó, jók’ jelentésű, ami foly, az is ’jó’. Nyilván, a Keleten elterjedt ’dagh’ alaki változata. A Musza Dagh Mózes-hegy. F. Werfel A Musza Dagh negyven napja c. regénye az örmény genocidiumban tanúsított hősies helytállásnak állít emléket.
jaghild hegység //M Ez pedig „jóság”.
Karrabata Kárpátok //Mf Jelentése:„sziklafal”. Az első szóelem a Karrabah és Carrara szóban szerepel. A bata lehet Pata és Batta földrajzi nevek adója. V. ö. sum. BAD (L. 69) = fal. E!
Kemt, kemti Egyiptom,-i //K Kent: ma ismert cigaretta-márka Egyiptom régi nevével.
kert erdős hegy, kert //M Lehet keríteni, azaz köríteni.
Khimru Krím //? Hangátvetéses szó. A mai névalak az újabb, bizonyára.
Konstantinoszurr Konstantinápoly //M A hunban egyszerűen Konstantinváros.
Kücsüvolgjagh Don //M Kisfolyó.
lüthü lejtő //M V.ö.: Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék.
Madüvolgjagh Volga //M Nagyfolyó. A Volga elnevezése a hun-ősöknek köszönhető. A „számtalan kísérlet ellenére nem sikerült tisztázni származását”. Íme: hun szó. Folyót jelent. Rokona a német „folgen”, „Folge” E!
maha földterület //M Például a Maharadzsa földterülete. A maha és maja egy szó változatai, az elkülönülés minimális de elégséges. A föld és az anya szó majdnem-azonossága klasszikus nyelvi szépség! A Földanya-fogalomra emlékeztet.
Maszisz Ararát //? Jelentése: Mózes. Az örmények szent hegye. Az „özönvízi kikötő”. (Médiát is kell emlegetnünk. „A szentírás eredeti szövegében M é d i a mindig M a d a i országnak íratik; …” Talán van köze a madü hun szóhoz is: ’nagy’.)
Napijagh Elbrusz //M Jelentése: Naphegy. A Nap szó Mezopotámiában: NAP (sal), NAB (ku): L.129. A Nap ősi magyar szó. E!
nise, nisi nyugat, nyugati //Mf Nis: Szerbiai város, jelenleg. Mi az összefüggés? Valószínű, Szkítiának ez a település jelezte a nyugati határát.
Nisurrukh Nyugati Birodalom //M Az előtag ismerete feltételes, de a városoké, városságé nem.
outou gyepű,védősáv //M Oltalom, oltal- maz. A palóc „autó” ejtése. (Sima Qin!) A keleti hunok szava a nyugatiaké is.
orem orom //M Polübiusz: „…az a hegy, amely alatt Média fővárosa, Ekbatana feküdt, Orum-nak neveztetett .” Attila Média királya is volt. A város neve is érdekes: az ék (ékes) és a bata (fal) szó érthető számunkra. Arany János töprengett a szón, ormó alakban is használta balladájában.
Parszikh, parszi Perzsia, perzsa //? Az irodalomban sokan a tűzvalláshoz kötik a nevet, a szó rokonai révén is: parázs, perzsel, pörsen, píros. És a per, pör?
Pekhtej tengir Fekete-tenger //M Egy nagy vízáradat tört be… – A hun történelmi tudat talán a Fekete-tenger születését örökíti meg. [A nagy hun szövetség története (töredék), Detre Csaba ford.] A Biblia: negyven napos esőjére is emlékeztet. Más motívummal is párhuzamba állítható: a zsidók menekülésével: az Úr népének lehetővé tette a Vörös- tengeren való átkelést, de üldözőinek nem.
Rimurrukh Római Birodalom //M Bizánc a közelben volt. A Rim – ősi szóalak.
soprun hegyalja. //Mf Tehát Sopron. Veszprém ellentéte, hegyalja: sopru…hen. E!
Szelevu Korea, Japán(?) //M A széle(?) a szárazföldnek.
szike kiszikkadt patakvölgy //M A szikesi szó is idetartozik.
szikesi szikes? //M A kérdőjel nem indokolt, a válasz: igen.
sziki száraz //M Nagy szóbokor tagja a hunban is, magyarban is, a mai szik, szikes, szikkad, stb. rokona.
szikild száraz //M Ugyanaz. Az ld legtöbbször az lt képzőnknek felel meg: „szikelt”; néha a ság, ség-gel fordítható. Más népeknél is megtaláljuk a hun korban aktív képzőket.
sziri pusztaság, legelő //M Szíriában is lehet. Nem véletlenek a szóegyezések. E!
szirild síkság //M Ha véletlennek tekintjük a gyakori szóegyezést, gyakran kímélhetjük meg magunkat a további igazságok keresgélésétől. Most nem ezt tesszük, még ha elhúzódik is a tudományos szembesítés és ellenőrzés folyama. A felismerések örömét védjük meg!
sziris síkság //M Ua. A száraz szavunk.
tava tó //M A v része a tőnek, ez a „teljes tő”.
tauth ?gepida //M Biztos, hogy a tót szavunk ez. Izgalmas lesz bizonyítani. És a történelmi hátteret tisztázni az „eposzban” is megénekelt /chun/ – /tauth/ földi és égi szövetség mögött.
tengér, tengir,tengird tenger //M Tengir, Dingir, Tengri istennév is volt, pl.a türköknél, kunoknál.
tengirdi valamiből rengeteg //M Megmaradt a d sokasító képző sokáig aktívnak. Sasad, …
Tesjaghild Kaukázus //M Láng-hegység. Mikor működtek a tűzhányói, meddig?
toka, tokai kelet, keleti //Mf Toka-patak (Gyöngyösön). És Tokaj, keleten!
Toku Keleti-tartományok //Mf Milyen „japánosan” hangzik! A hunok isteni jelképe a japán zászlón! (V. ö. : A hunok vallása, ford. Detre Csaba.)
tur árok //M V.ö.: túró, feltúrt, turzás, Túr. Az oroszban is megvan: tvórog = túró. Ismét azok a mnévi igenevek… Az ószlávban a tur még ige, vsz. hunoktól átvett szó. A régi m. „túros hátú ló” a feltúrt, varas, sebes hátú, nem gyógyított ló. (A nyers hús ezért kellett a nyereg alá!)
Uaieia, Wuaweia Araxesz //? Média határán folyik a Kaspi-tengerbe az Örmény-fennsíkon eredő folyó. (Media Atropatene a Parthus bir. része.)
ugu part //Mf Tiszaug nevében, a „nagyrévi kultúra” területén.
vezi víz //M A vejsze előtagja is volt: vezi+ iti = vezite, vízgát, vejsze.
volgjagh folyó //M Mint a Volga! A németben: folgen = következni. A Volga hun szó. Azt jelenti, hogy folyó. Jelzővel: ’nagy folyó’, Madüvolgjagh.
vüldi völgy //M A vűn szóból. „Jöveldet”, azaz térszín-hiány. (A szkíták európai szót használtak: ’tal’.
zu, zur patak //M Hangszó, mint annyi más. Zú-dul, ha árad. A magyarok gyakran használnak ilyen hangokat, hangszókat: zú, zutty, zu bele! Ebben él ma is a szó.
Visszatekintő összegzés
Bár a hunok korában ismert földrajzi térségek között még nem szerepel Afrika, Britannia , Délkelet- Ázsia, legalábbis körülhatárolva nem, a szavakban megjelenő világ hatalmas. Úgy tűnik, „hunközpontú” világkép alapján szemléljük. Magyar az összes köznév e témakörben, a többelemű tulajdonnevek köznévi tagjai is. Mindössze a /Hajkhu, Kemt, Khimru, Maszisz, Nise, Parszikh/ tulajdonnevek az egyetemes elnevezések, de a hunok ezeket is sajátjukként használták. Izgalmas követni a szűkebb térség földrajzát, különösen a Kárpát-medencében is használt neveket. Nincs okunk máshol keresni a soprun megfelelőjét mint Sopronban, a túr –t „a kis Túrban”. A csepe, csepild nyomán elindulva nem csak Csepelre, hanem Drávacsepelyre is eljutunk. Túr nevünk előfordulásáról is térképet rajzolhatunk. Ugyanerre bejegyezhetjük Tokaj, Veszprém, Sopron, Tiszaug, Csucsa, Nagyvárad, Halmajugra, stb. neveket. A sok szegh-tagú nevet, Csajágot, a sok -nyírád, -nyárád-tagúakat. Havaselvét és Erdőelvét, Emődöt, a Körös-Kőrös neveket, és a többieket mind, (amelyek összegyüjtésében remélhetőleg segítőim is lesznek). Magyarul szólalnak meg a melléknév-köznévi jelzős kapcsolatú tulajdonnevek: /Delivolgjagh, Nisurrukh, Isurrukh/. Bizonytalanok vagyunk néhány név földrajzi azonosításában: /Gotekh urrukhje, Toku, Szelevu/, és a tulajdonnévnek minősített jelzős szerkezetekben: a /Bastevolgjaghnak/ pl. milyen nevei voltak még, hogyan nevezték pl. az örmények a mai Volgát. Érdekes a jagh szó: hegy jelentésű, de része a folyó szónak is, a hegy jó, a folyó is foly-jó. Azonos szó a /maja és maha/, más-más hiátustöltővel, a föld tehát anyánk. Jó ismerni ősi metaforánkat.
Állatok
alun; idzsi aluni alom; egy… //M… alomból való//Gyöke az al, mint az alatt, alá szavaknak.
bá vadállat //M Ba-rom. A „se bú se bá” szólás megvan a latinban, ófranciában is: scire neqve bu neqve bá…ne savoir ne bu ne ba! Hangszó, a bámulás, bámészkodás tudattalan bárgyúságából fakad.
bagialu bagoly //M ’Bogolyik’, ’baglyuk’ lehetett a köztes alak, ebből vonta el a magyar a mai szót.
bajla szarvasmarha //? A marha a jászok szava? V. ö.: római feljegyzés a Duna – Tisza – közi incidensről, melyben az adóemelés miatt tiltakoztak a helyiek a „marha” szóval, „csatakiáltással”. Ez viszont a gazdagságot kifejező szavakhoz köthető: baján (avar), baj, bő, buja (ómagyar), bej (török gazdag), bojad (hun), bojár (orosz). Bajoskodni: gazdagsággal, marhákkal foglalatoskodni; a voi, voj is ebből ered: Voj(vodina), stb. Mivel fontos műveltségi-művelődési alapszó, ki kell vizsgálni eredetét. A magyar nyelvbe a hunból is jöhetett a fejlett szláv szó! E!
beka béka //M Vajon hogy hangzik a Beka-völgyben? Hunul és magyarul.
bollob denevér //? Hangszó: az állat „lobogó” mozgását fejezi ki. Elfelejtettük.
bulbül csalogány, filemile //?T Hangszó, a törökben is.
büka bika //M A szláv törzsek is átvették a szót.
bülen jávorszarvas //? A két szót valaki felcserélhette, talán mégis ez jelenti a bölényt. Ekkor utalnom kell a büldzse (tölgy) szó hangalaki és tartalmi közelségére. (Tölgyállat? Bölényfa?) Nem a lexikonnak dolgozunk, hanem az embernek, így az elme játékait nem zárjuk ki! Lásd azonban: a baskír nyelvben a bülen szó szintén jávorszarvast jelent! Hogy a magyar-baskír viszony még talányosabb legyen! Pontosabban, a hun-magyar-baskír viszony.
csucsa egér //M V. ö. - Erdélyben: Csucsa. Nálunk is „csócsálnak”. Ez a szó igei alakja.
dünbá bölény //? Mintha „villámállat” jelentésű volna a szó, de ez inkább a szarvasra illik, a „bülen” meg a bölény lenne, de a szavak összecserélődtek. Egy ilyen kivételes eset is megeshetne, hisz elképeszt az örmény írástudó tudása!
gijmé szarvas //M „Elejtették már a gímet, / Üldözik a szarvas-hímet”… (Arany J.) Ősi, mezopotámiai szó. Geime: gím.
hevi medve //M Heves. Valószínű jelentése ez. A későbbi medve szláv állat.
hovi, hovekh juh //M A h > j, v > h hangváltozással. Utóbbi hiátustölő, mgh. előtt.
hülie ölyv //M Ismét lekopott a h, de lehet, csak kiejtés-variáns. A v hiátustöltő. Később így hangzott: hülye. Lehet, hogy mégsem a hüllő a hülye… E!
inke tehén //M Ünőke.
játi elefánt //M Ját-szik, ját-ék szavunk? Ez is lehet. De biztos más is: a jata = hát, ezek szerint háti, azaz hátas állat. Ez több mint érdekes lehetőség: kultúra- történet! E!
jugra farkas //Mf Halmaj és Ugra két szomszédfalu, de egy ’farkashalom’.
kala hal //M Kala viszkele…Várjuk az úszkál szavunkat. K > h.
khulla, khullu holló //M A kullog hangszó a madár mozgását adja vissza: innen az ige. Meg kell azonban nézni a fordítottját is: nem a mozgás neve volt-e előbb. Akkor igét keresünk, ez a *khullin v. *kulin lehetett, a hajlongó mozgást nevezhette meg. Ennek a melléknévi igeneve a kullogh, amiből kulló – holló lett és maga a kullog ige, mint „megdermedt szóalak”. (V. ö. még a Kulin családnévvel!) E!
kila kígyó (nagy) //M Sok változata is volt: kálgyó, kélgyó is.
klik gyík //? V. ö.: klik-klak: a hirtelen hely- és alakváltoztatás kalapja. Hangszó.
kutha kutya //M Még az égen is van helye. Qutu, guda, guti: sok ősi név.
ledzsi légy //M Idzsi kücsü ledzsi…ajsi kücsü mütür…(Új.)
lú, luvekh, luwrá! ló,lovak, lóra! //M Értettem!…
madügijmé óriás-, szentszarvas //M „Nagy nőstényszarvas”. „Elejtették már a hímet,/ Üldözik a szarvas – gímet…” (Arany J.: Rege a csodaszarvasról) Miről kaphatta volna Gyímes a nevét Erdélyben?
majmun majom //M,U A középkorban még ezt a hun alakot használták a magyarok. Ujgurban is: majmun.
marti madár //M Mart: folyópart, domboldal. Ahol a madár fészkel. „Buona ziue, kisleány! / Mért sírsz a Duna martján?…” - Csángó népdal-sorok.
mütü, mütür bogár //M Mütyür bogarakról lehet szó… A bogárd szó zsombékost jelent.
racsa patkány //M? „Racsáló".
sas sas //M A sáska nem saska? Ragadozó, csak kicsi.
sasaka sáska //M Kis sasnak tűnik.
singa oroszlán //H A Szingh szó Indiában ’oroszlán’ jelentésű, méltóságot, hagyományt őrző kaszt-név.. Ők a turbános urak. Pl. Szvaran Szingh.
sira tigris //H A név kiesett a magyar nyelvből.
suchü bá szent állat //M? A soha szó, talán. Inkább mégis a su (kézfej) szó az eleje. A kézzeli szentelést jelentheti: kéz + hű elemekből állhat.
sugijmé csodaszarvas / /M Ha valóban ez az alakja, ez „kézszarvas”, de nem sok értelme van. Ha azonban *suchügijmé volna az eredeti alakja, „szentszarvast” jelentene. Ez valószínű. A fordító használja a Megacerosz-nevet, feltételesen. Ez a cerosz-kerosz szó gondolkodásra biztat, itt lehet szóvátenni a mi Kőrös vagy Körös szavunkat. Ez is szarvast fejez ki, a koronával fején. Körös = koronás. (Szarvas város a közelében!) A ker, kar, kör, kür, kur, kúr, kor mindegyike köthető a kör gyökhöz. (Értelmetlen dolog tagadni a gyökrendszer működését nyelvünkben. A nyelv nem tűri a diktatúrát, Lőrincze professzor még a szabályokat is óvatosan fogalmazta meg.)
surild, surind mesebeli… //? szörnyek, sárkányok szárnya // A su (kézfej) származéka ez a két szó is. „Kézelt”, azaz kézzel is ellátott szárny ez, ahogy illik sárkányéknál. Ezek a szavak a távoli Kína felé mutatnak: csaj, outou, és ez a kettő is.
süle sündisznó //M És a sül, egzotikus rokona is sül. De a magyar elkülönítette e kettőt egy mássalhangzóval. Hun szó itt, hun ott…
szo(a)ru szarv //M A szor-ít, szor-os szó is ez? A szarv is szorosan nőtt… Holt állapotban levehető. Még töprengjünk rajta, de azt már meg kellett tanulnunk, hogy a hun nyelvben semmi sincs véletlenül.
tonzu, tonszu disznó? //? Tonuzoba? -vezér volt. Az állatnak más neve jött, más törzsek hozták. Például a kunok. A törzsi külön élet nem jelentett nyelvi elkülönülést, csak törzsnyelvi sajátosságokat, amelyeket a Kárpát-medenccébe is magukkal hoztak. „Tájnyelvnek”, „nyelvjárásnak”, „nyelvszigetnek” nevezzük a nemzeti nyelv eme „horizontális” tagolódását. Ezek azonban törzsnyelvi emlékek, nem tájnyelvek.
tüve teve //M Már szólás is jár neki: …tivije buka alto tüve…a tű fokán át a teve… Még nem tudjuk, hogy hangzott a keleti bölcsességet kifejező közmondás. (Más helyen írok róla: a buka nem más, mint boka.)
üker ökör //M Sok állatnév szinte változatlan azóta. Büka, tüve, üker,…
vom sárkány //? Népmeséink kedvence. Kínában sok élt, a nagy dinoszaurusz-telepek feltárása folyik. Az ember valami módon emlékeket őriz róluk.
vomba kígyó (kicsi) //? „Sárkányállat”.
vüla róka //? A latinban megvan, talán etruszk? A vulva szó rokona.
zeri szárny //M Feltételezem kapcsolatát a *zárugh-záró (láb)szár szóval. Az elkülönülést a magas e hang eleve biztosítja.
zerild szárnyas //M Kell lennie igéjének is:*zerin: szárny(al)ni.
zerint szárnyaló //M Több szóalakja volt, a szárral szemben a magas hang könnyedebb hatású, illőbb a repüléshez. *Zerin kellett legyen a szár(ny)ni, majd szárny(al)ni igéje. Összefoglaló visszatekintésAz állatvilág szókincsének mintegy fele a magyarban használt szó, az újabb tíz más jelentésben ismert. Indiai hangzású a /singa/ és /sira/, török a /bulbül/, a /tonzu/ pedig rokonnép szava. A szavak 70 %-a magyar. Elveszítettük a /dünbá, singa, sira, marti, bollob, bajla, inke, játi, hevi, vüla, racsa, tonszu, bulbül/ állatneveket,de hát a különböző magyarajkú népek sajátos szókinccsel rendelkeztek, és nagy volt a szavak „felhozatala” a nyelvpiacra. És más nevek, mint az „oroszlán”, olykor erősebbnek bizonyul a réginél.
Növények, természet
alma alma //M Alma Ata kazak főváros hun-magyar nevet visel.
árpa árpa //M Nincs mit mondani. Sok növény ugyanazt a hun nevét viseli a magyar korban is.
büldzse tölgy //M Szabálytalan hangváltozás a b>t, „ritka kivétel”. Lehet elírás, vagy a *tüldzse szóváltozata is. (Érdekes gondolat a tölgy és a bölény rokonságával foglalkozni… Alakra, termetre nézvést sok a közös vonás. Bülen – büldzse? „Tölgyállat” a bölény, vagy „bölényfa” a tölgy? Ez a feltevés még feltételezi ráadásként a bülen – bölény megfelelést is.) Lehet azonban jávorszarvas a ’bülen’, mint a baskír nyelvben is!
csüma rügy, hajtás //M Ma is csumáznak vagy csimáznak, répát, pl.
dzs(cs?)ijágh dió //M Melléknévi igenév. Jelentése: dijjadó, dívó, divatozó. Dús, életes fa. Régi alakja is megmaradt a Csajági, Csajághy típusú nevekben. Van Csajág falunk is. [Ha dió van, hun mogyoró is kellene, de még nincs. Ez pedig tojásőrző, tojástartó . TihAl.: „ munurau”; összetett szó: mun (tojás)+ urau : őr(z)ő.]
fo(a?)va fa //M Ez nyíló kettőshangzó, de mindenütt hangozhat.
fövi fű //M Fű és fő, mi köze egymáshoz? Az, hogy a hús sült, a fű főtt (zöldségek!). A fű és fő nem külön szavak. Ezt Kis Dénesnél és Varga Csabánál olvastam. E!
ini len //M,Mez Az „ ínszalag” szó is. V. ö. a mezop.-i szavakkal.
muha moha //M Nyíltabbá lett az u, semmi más nem történt.
neir, neirid nyír(fa)nyírjes //M A magyar korban a nei hangkapcsolat nyí-nek hangzik. Nem lehet véletlen a neir és neil majdnem azonos alakja sem. Talán a nyilat adó fa volt.
niwaárád nyárfás //M Nyárádmente a Nyárád folyó mentén van, Erdélyben. Mezőnyárádról se feledkezzünk meg.
niwár nyár //M A magyar korban ni-hangkapcsolatokból is ny lesz.
sás sás //M És a színe is ugyanaz.
{termin termeszteni //M Régi alak a termeni. A termelés szavai következnek.}
{termetin teremni //M Petőfi: „…hisz azt az anyaföld magától megtermené…”}
teremtild teremtés //M Aztán jöttek új családtagok is: termet, termetes, teremtett… A termés neve *termesi lehetett. A termesz is termeszt! Termény, terület: a ter gyök termékeny! E!
termed termelés //M Öröm látni régi-mai szavainkat.
tuojekh, tuojid fenyves //M Tuja, még széles jelentéskörrel.
tuoji fenyő //M Előkerülhetnek más fenyőnevek is. Mit mondanak a természetföldrajz tudósai?
tuojvanta fenyőerdő //M A szóösszetétel nyelvtana is megfelel a magyarnak, nem jelölt a szó tagjainak viszonya. Az összetétetben az előtag véghangzói elmaradnak.
tüvi tő //M,U Fa, növény töve. (Tű (tivi) közeli hangalak: tüvi – tivi. Valószínű, szóhasadással az egyikből lett a másik.) Az ujgurban: tövi.
vanta erdő //M Vad(on). Mint a wild, Wald. Hun szavaink Európa nyelveiben mindenütt ott vannak.
vantai erdős, erdei //M Vad(on)i…
vantasi, vanti erdei //M Az erdő szó eredő, fiatal vadon. A vanta – ősi szóban: nt > d hangváltozás zajlott le, mint a tud, lúd, ad, stb. szavakban.
vantasi luvekh vadlovak //M A nagy hun szövetség története c. töredékben szerepel. Szóelemek szerint: erdei v. vadoni lovak.
virágh virág //M Jelentése: vir(ul)ó, és mint a latin Virgó = szűz.
*zarugh szár //M A szó tulajdonnév: Zarugh a Rigel csillag neve, és „záró”-t jelent: ami a testet és a növényt is lezárja. Az arab Rigel (ejtsd: rizsel, ridzsel) is lábszárat jelent. És a Rigli! A német szóval való találkozás több mint meglepő. Nehogy hun-magyar-arab-német nyelvrokonságra gyanakodjunk…
zize, zezi falevél //M A levél szó ekkor még tenyeret jelent: ami szétterül. Lásd: ott. Látjuk, a ’zöld’szavunkban az ld képzőpáros. (V. ö.: old, alt…)
Visszatekintés
Harminc névből csak a zezi-t lehet vitatni, de a zöld szavunkban ez is benne maradt.
Élettelen természet
bog rög, göröngy //M A bog a rovarhoz szegődött (bogár), de megmaradt eredeti jelentésében is (bog, bogoz). A bogár hun neve mütür volt, ez a picike, parány jelölésére szolgál, kissé tréfás szóként a mai napig használjuk. A törökben is megvan a bog szó, ez azonban nem jelent eredetiséget.
bogar rögöcske, vakondtúrás //M A bog szavunk a törökben is megvan, de csak eredeti jel.-ben. A magyar korban a bogarak kapják meg ezt a hangsort, addig el kell viselniük a mütür nevet.
bogard vakondtúrásos terület //M Sok helységet meglep a bogár régi jelentése.
sárbogárd sárrögös terület //M Tehát Sárbogárd!
düna villám //? Dünya: világ (török). Lehet, hogy a türkökkel közösködtünk a szón. Vagy az őstörökökkel, ha létezett ilyen nép.
dünad zivatar (villámlás) //? J.: V.ö.: dűne.
egelü szivárvány //M J.: ég + jel. Égjel, égi jel. Ősi jelentés! V. ö.:Biblia.
hava hó //M A szóvégi a (mint az e is) egy birtokos felé mutat, könnyű volt azzá válnia. Tehát nem elveszett: átalakult, nyelvi szerepre szakosodott.
heg fagy //M Mai nyelvünkben mást jelent a szó. De a jég értelmet ad a fagynak.
hua vihar //? (V.ö. és hull a villám is)
ivej üveg //M Torna és Borsod vármegyékben ismerős az ívedni ige: ’megpuhulni, folyóssá válni’ jelentésben még használjuk. Az uszkurusz például csak ívedten jó. Cselekvő szemlélettel a szó: ívni, a hal ívik, a vadkörte ívedik. Ez visszaható, passzív szemlélet. Az üveg az ívedésnek, sőt ívejgésnek az eredménye, ahol a g melléknévi igenév–képző, ha a nyelv akarja… A jászok szóalakja lett a győztes. Ívej, íveg, éveg vagy később üveg egyaránt elfolyót, folyékonnyá válót, olvadékot jelent. Ami ’ívelyeg’. Az i mgh. ü-re változására sok példa van: izen – üzen, irem – üröm, stb. E!
jegatin megfagyasztani //M Jegetni, hegetni; már szokatlan, de érthető.
jegh megfagyás, hegesedés //M Szóhasadás: mindkét változat él: heg, jég.
{jegin fagyni, hegesedni //M A jég és a heg azonos eredetű.}
jéj jég //M A kár fogalmat is e szó jelenti? A „jégre vinni” szólás még hun eredetű volna? Ez annyit tesz, mint kárt okozni valakinek. Petőfi”: „…ha ő úgy nem bízik az emberekben, jégre nem viszik.”
jéjiti jeges föld //M Összetett szó: jégföld.
karra szikla //Mf Karrabata: sziklafal. Így mondták a dák-szkíták és a hunok a Kárpátok nevét.
kevi kő //M Kevély. Mi az atyasága eme szónak? Ellenőrizni!
kutu, guthu kút //M *Guthin v. *kutin igéje kut(at)ni jelentésű lehetett. Már nem hiszünk az ’azonos alakú szavak’ gyakoriságában.
poura por //M És a pórnép is „pornép”. Erősen palóc hangzású. A gótok is átvették a szót. salgaruti gyémánt //M? A fény és ró (v. ö.: rusztikus, rózsa, stb.) fogalmak összetétele. Mondjunk fényrózsát, vagy villogórózsát.
sár sár //M Jelentős a teljes megegyezések száma is!
sara szemét, üledék, szar //M Jelentés-elkülönülés: az sz-es alak ’ürülék’jelentésű.
sava só //M „…levesének nincs sava-borsa,/ hitelt nem ád a fűszeres.” (J. A.) A só volt az elsődleges, hisz létszükséglet. Így a jelentés is.
saves sós, savas //M Van sava-borsa levesének...
szele szél //M „…Szél kele most, mint sír szele kél…” (Kölcsey)
teh(j?), tehi föld, földi //M Teh-er vinni, művelni. Arany J.-nál: „nézni is tereh."
teri gyógyír //M? Sok példa van a msh. elvesztésére.
tes láng //M,U A teszth alakmása. Ujgur: ates~láng.
{tesin, tesján lángolni(!) //M? A teszth, a tűz és a tes távoli testvérek.}
Tesjághild Kaukázus //M „Lánghegység”. Melyik korból őrizték a láng emlékét?
tesvase, szurrvase bronz //M J.: Lángfém, kardfém.
teszth tűz //M,U A tes alakmása. Ujgur: ates.
tid, tijd, - i kitüntetett nagyobb földterület, ill. innen származó //?
tom vas //M Mást jelent, de megvan a szó. Tumba: tömb, és buzogány, hunul. Ujgur: tömör. Temerin: itt is tömörítettek a vasverők. (A déli városban manapság a magyarokat verik.) A Tömöri nevű utód ma is él.
vase (réz) fém //M Ma mást jelent a szó.
zarani arany //M Elveszett a msh., mint a teri (~gyógyír) feltételezett változása során. V. ö.: Oláh: „… a baktriai Zarathusztrának a neve is zara = sárarany és thusztra = csillag szóból tevődött össze (26)”. Volt z nélküli ’arany’ jelentésű szóváltozat is.
zud, zivud zivatar //M J.: zúdul.Hangszó.
zudor kis zivatar //M J.: ami zúdul.
Visszatekintés
Megállapíthatjuk, hogy a /düna/ és /hua/ szavak kivételével az élettelen világ fogalomvilága is magyar nyelvű. Sok szó ment át alaki változáson, soknak a jelentése változott meg, ezek a változások azonban szervesen mentek végbe, követhetők és leírhatók a nyelvtörténeti alapfogalmakkal.
Társadalom
acsata, acsatad munka //M Az ács szó lett belőle. Ekkor még főleg famunka volt.
acsatagh dolgozó //M Ácsató, Csató nevek…
acsatesi dolgozó //M Ácsongat: boglyát rendezget, Erdélyben.
acsatild munkaeszköz //M Ecsetel: gerebenez (tájszó). Köze van a hun szóhoz.
acsatin dolgozni //M Ma: ácsolni. Jelentése leszűkült, csak famunkát jelent a mai magyarban. E!
athama, athamai törzsfőnök,~i //M Atha: atya szóból van, a kozák testvérek méltóságneve is.
*bajnek bajnok //M Ez a szó a Bajnekheni csillagnév része. Mivel szerepel az alapdokumentumban, méltóbb sorsra érdemes. A latinok bajnokunkat előléptették: Regulus, királyfivá. A -nek végződés még egyalakú nem illeszkedett a szóhoz. A bajla (szarvasmarha) szóhoz kapcsolható, a baj előtag révén. Ebből lett a gazdagság-fogalom javarésze. (Pl.: bojad, bojar, bojec, vojvodina, vajda, bej, stb., magyar és más nyelvekben.) A bajnok, bojár egyaránt bajoskodik.
bata fal //Mf Pata névadója? V. ö. Mez.. BAD (L. 69): fal.
bejke, bejkesi béke, békés //M Varbócon is így hangzik.
bevidi új hír, ism.információ //? Lassan az entrópia szó is meglesz a hunban.
bir katonai szövetség //M Feltéve, ha bírják egymás bizalmát....
{biren szövetségben lenni //M Bírni igénk jelentései közt ott sejlik a régi is.}
boja törődés, munkálkodás //M Később ez lesz a baj szavunk, de ekkor még a baj fogalma:
bü, bű. A gazdagság sok bajjal is jár, sokat kell „bajoskodni”.
bojad gazdagság //M Ez a szláv bojár szó eredete is.
büghücsi bölcs //M A mai l nem volt a szóban. A bőcs alak is ismert.
bügücsegh filozófus //M Bölcs(el)ő. Vizsgálandó a szó kapcsolata a gyermekágy fogalommal.
chá’á szellem //? Feltételezem kapcsolatát a „halál” szóval.
chán kínai //Ch Azonos a keleti méltóságnévvel: szan (japán úr), kán (mongol), sah (perzsa), stb.
csáthi, csáthágh parancsnok,- //M -vezető. // Aki a csatát vezeti. Csató, a gh > ou > ó fejlődés után.
di(gy?)evi diadal //M V.ö.: dzsijágh; a diadalmas fa. (A di szógyök tárgyalására olv.: Varga Csaba: A magyar szókincs titka!) A diadalnak díja van, a két szót nem szabad elválasztani egymástól, csak azért, hogy a káliz-izmaelitáknak is ajándékozzunk egy „jövevényszót”. Kik ők? Ismerték a hunok őket? A dijevisi vagy digyevisi hangalak közül a dij tövű a valószínűbb, de a dzs-s ejtés sem zárható ki. Ahogy a „dijóval” is megesett. E!
di(gy?)evild diadalmas (dolog) //M Ez is családtag.
di(gy)evisi diadalmas (személy) //M Ez is a dió szó testvére. (A di gyök életére olv.: Varga Csaba: A magyar szókincs titka.)
dorga előkelő //Mr Aki dorgál. A főnévi használat visszaszorult, az igei nem. De Dorog nevünknek köze van hozzá, sőt a hun törzsneveknek is: dorgateghi, doroghiteji. Dorog hun törzsi terület lehetett, Buda közelében.
elü jelszó, jel //M El is tűnhet, meg is jelenhet a j. Itt ez utóbbi… Ebből származott az él, éles szavunk is. Az él a megmunkálás jele.
elve élettér //M Eleve: Istent jelentett. Erdőelve: az erdő élettere, Havaselve: a havas élettere. A hun szó megvilágította az erdélyi földrajzi nevek értelmét. E!
gi(gy?)evi kegyes //M Majdnem azonos a di(gy?)evi (diadal) szóval, családtag.
gi(gy?)evisi kegyelmes //M A dzs itt sem zárható ki: valamely korban a szóban lehetett.
hada had //M Kicsi még a szó serege.
haj örmény //Arm Tág a tér, „rárószárnyú jó hamar lovakkal”…A lovas nép számára szinte nincsen távoli, elérhetetlen világ. De az Örmény-fennsík nincs messze. (Hol vannak a történelmi Örményország ősi hegyei, földjei! A néppel együtt pusztították el az országot is.) Arszákot, a dinasztiaalapító párthus királyt, az ötszáz évig erős Párthus Birodalmat is az örmények segítették életre. Hunok állama volt és szkítáké, magyar-ős népeké. Megállították, legyőzték a támadó rómaiakat. A negyvenezer fős impériumi haderőt szétverték. Főszerepben: a magyar harcmodorú könnyűlovasság!
Hajkh Örményország //Arm
hara hit, vallás //H A szó láthatóan Indiából is jöhetne.!
hare varázslat //H Hare Krisna! A fehér hunok más néven heftaliták: Heftál királyukról utólag nevezték el őket. A perzsa és indiai irodalom és történetírás bő forrásokat kínál. A kusita-hunok és heftalita hunok már Kr. sz. előtti századokban kiterjesztik hatalmukat Indiára, a hun uralom, -vallás hatásai ma is tanulmányozhatók. Nem kell a közös szavakon csodálkozni. Néhány szó nem maradt meg a magyar időkig.
hareo varázsló //H India felé mutat az eo kettőshangzó.
{hatesi hites, vallásos //M Az a i lett, de köztes hang lehetett az ajakker. nélküli a.}
holu ól //M A h? Könnyen elvész.
hom hon //M Homoltból pedig otthon lett. V. ö.: ang. Home [houm; -z] ném. eHeim. Ezek az érdekes (és pontos!) megfelelések a messzi múltba röpítenek, ahol a titokzatos kérdések válasszal biztatnak.
hovesi juhász /M A szó minden mássalhangzója „gyenge megtartású”.
huse jóslat //M Túl sok a h szó elején, és a mássalhangzók is „örményesen” hangzanak, különösen a k és g. Szinte nincs más kérdőjel magas szintű tudományához fűzhető.
huseo jós //M H > j. Ritka, érdekes az eo kettőshagzó!
hutu út //M H-val? V. ö. :előbb. A szóeleji h lekopik vagy j-re vált. Vagy marad.
Isatha isten?) ősapa //M Az istahain nem egészen ez: megfontolandó.
isathain, isztain ősi, isteni //M Főnévként áll a Tizeszavában? /Hegü istahainitet…/
ishán tartományúr, herceg //M Volt elég méltósága a hunoknak, a magyaroknak is maradt belőle, kár minden előkelő - nevet mástól eredeztetni.
iun görög //Iu,H A jó ión tán nem iún azaz hún volt?
Iunkh Görögország //Iu,H H a j-vel gyakran váltakozik.
jenekh ének //M A szó megegyezik a Jenő névvel.
jiri hír //M A szóeleji hun j gyakran felel meg magyar h – nak.
jóga iga //M,H Az eredeti jelentése: vállalt iga, életmód, test- és léleknevelés. Ilyen példákkal találkozva nehéz megtartani a tud. objektivitást. És sok az ilyen…
kaghak polisz, város //? Kaghak, kügü, kügili, kügir: ezek a településnevek egy családba tartoztak, majdnem azonos hangzással. Együtt is távoztak nyelvünkből. Együtt használtuk az örményekkel, és más népekkel, Hayakaghak Armenopolis, azaz Szamosújvár örmény neve, pl.
khalka szövetség //Mr Kalákában könnyebb dolgozni: a szövetség – erő. A Kuma mellékfolyója Dentumogyerben. Borsodban gyerekszó: a fogyó hold neve. A szó alapja a hun khalin ige, ill. ezzel függ össze. A közösen, kalákában végzett munka a nemezkészítés volt: a kalim nemezsátor. Ez anyagból van a kalina, kalap, a kallasztott gyapjúból. Később kallómalom működött, amit majd egyesítettek az őrlőmalommal; emennek a nevében viszont a mál tő-gyök „működik”. (A malom szláv jövevényszó TESz.; A kaláka szó román jövevényszó; A magyar nyelv története. TK. 1967.)
kapu kapu //M,U Hun kapun járunk bé s ki. Az ujgurban: kapö.
keltüdisi felebarát //M (V.ö.: idzsikeltüdi. )
ker birtok //M A földek köre.
kerisi birtokos //M Aki keresi, majd keríti. Sok a kker-kör származék.
Konsztantinoszurr //Mr, Mf Konstantinápoly // Konstantinosz + polisz, hunul is egyszerűen Konsztantinoszváros.
Kücsü Bir Kis Szövetség //M Az egészen más nyelvű népeket fogja össze. //
Kücsü Chunkh Kis Hunok //M A hunokkal rokon nyelvet beszélők. //
kügili, kügir falucska, tanya //? A kugli szavunk őrzi? És a német Kégel? És a kégli? A kugli lehetett harci játék, ahol a bábuk a házakat jelképezték. Ellenőrizni!
kügü falu //? A hun települések között a kaghak volt a legnagyobb.
küncse kincs //M …hol van a kincs, ami nincs?… (J. A.) laka ház //M Kis lak áll a nagy Duna mentében… (Petőfi)
Madü Chun Bir //M Nagy Hun Szövetség // Három részből áll.
Madü Chunkh Nagy Hunok //M A madü chun phejlezu: a nagy hun anyanyelv birtokosai. // Nagyon valószínű, hogy a phejlezu, ami „fejnyelvet” azaz beszédet jelent, már valójában „főnyelv”. A második értelmezés rokonszenvesebb, a fej „fő-„ értelemben való használatát valószínűsíti.
Madü Hurálid Jüncsild //M, Mo, L Nagy Szövetségi Tanács // A második szóelem a mongol hurál (lánc), a harmadik a latin junxta (szorosan a közelében) szónak felel meg, tisztázandó az elsőség kérdése.
ougher, ügher szőke //? Van, aki népnévként ismeri.
parszi perzsa //Pa V. ö. a per, par, pir, pör gyökváltozatok származékait.
pigu fiú, férfi //M A szóeleji p > f – változás a finnugor egyszeregy. A g > j egyszerű lágyulás vagy réshangúsodás (spirant.).
pru, puru ösvény, csapás //M? Ahol a ló poroszkál. Valószínű, hogy a poroszkál ige őrizte meg a hun szót.
salgawüren, würeni fényjelző őr //Mr,Mf. Salgó. Fényjelző szolgálat működhetett itt. „A xiongnu lovasság csak úgy özönlött át a Gouzhu-szoroson Dainál, és a határoknál meggyújtott, villogó jelzőtüzek továbbították a hírt a támadásról Chang’annak és a Ganquan-palotának.” (Sima Qian: A hunok legkorábbi története; A Shi Ji 110. kötete: 73. oldal.) V. ö. még: sajgó: ’fénylő, ragyogó’. […Ennek alapszava a magy. sajog ~ salyog ’fénylik, ragyog’ (KISS 1980). Czeglédi Katalin: Földrajzi nevek és a magyar őstörténet] sant védelem //M Íme, a sánc szavunk.
Sonyu, Sonyukh keleti hun //? fejedelemségek
subir összefogás //M kéz(fej) szövetség = vérszerződés
szamtagh szántó-földműves //M Veszprémvölgyi adománylevél, ugyanez.
szava szó, beszéd //M Gyűjteni kell a metanyelvi anyagot is! szavajülemid, szavajületild //M szógyülemedés, szótár A magasabb kultúra szükséglete.
tar tar, kopasz //M Mit lehet ehhez hozzáfűzni?
tár tár, tároló //M Pegüverekh tárje: fegyverek tárja, fegyvertár.
távár kereskedelem //Mr,O Az orosz „áru”szó. Ki adta a szót?
táváresi kereskedő //M Távárus, nem taváris. nem tudni azonban, a táv elvonható-e, volt-e különvehető jelentése, vagy csak a későbbi elvonásban kapott.
tonde tudás, ismeret //M Fontos a szó megléte és tartalma.
tor tor, ünnepség //M „… s vídul ha toroz…” (J. A.)
torin torozni //M Testvére a turin ige: táncolni jelentése a tor tartalma.. (De kell még hozzá torta is.) Torta v. arégi tortáta a torral lehet kapcsolatban.
touvár kereskedelem //M A szó másik alakja.
touváresi kereskedő //M A szó másik alakja.
touman hun fejedelem //M? tartományúr //M?A tömény szó őrzi
urr város //Mr Az úr szó, uralást és uradalmat is kifejez. Őr: közeli rokon-szava. Gazdag szócsalád, a magyarban se szegényedett el.
urrkhes, urrkhüsz harcos //Mr Az ur-alás családtagjai. Utász, barlangász, „várász”. A szóvégi képző foglalkozást jelöl.
urruságh ország, haza //M Alakja szerint urusó lenne ma, de megdermedt a szó. Elvont tartalma révén életre segítette a -szág, -ság képzőt.
urrusi uralkodó //Mr A városi, városé. (A város meg az övé.) „Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság.” (Bornemisza P.) - A XVI. sz.-ban leírt szó az uralkodót jelenti.
utu út //M Például hodu utu (TihAl.)
vara vár //M Ismét egy szép tővéghangzó.
vásár vásár //M De nincs mindenhol. Itt sincs. Vajon milyen vásárok voltak? Az ár szórész elvonható-e? (Van mág kérdés…)
vijesi íjász //M Az íjas is használatos szavunk volt. A v eltűnt.
wuri , würigh őr //M A vüregh = öreg szóval valószínű a jelentésbeli kapcs. Ez is vür-ő lenne. Több jele van a hajlító (flektáló) nyelvi jellemzőknek (wuste, wüsti), de nem számottevően, nem szaporodik rendszerré: a magyar is ragozó nyelv marad.
würükh, würesi őrség //M Az urr származékai, a társadalom tagolódik, a növekvő igény újabb szavakat szület. zeligh szolga //M Ez melléknévi igenévi alak, amely zeló, zoló, zulú egyaránt lehetett később. A zeló majdnem szeló, a szláv falu. Talán szolgák falva? Vizsgálandó. A szláv szolga szó későbbi fejlemény (szluga, szluzsity).
zelin szolgálni //M Ha ige, bokrosodik a szó. Vizsgálandók a szelindek, szelid, stb. szavak. Ha a szelindek szelid eb, jól szolgál.
Visszatekintés Megállapítható, hogy negyvenöt hun szóból tizenegy minősíthető idegennek, ezek a bevidi, chá’á, chán, haj, kaghak, kügili, kügir, kügü, ougher, parszi és Sonyu szavak. Főleg kultúrszavak ezek, nép- és településnevek, melyek kicserélődtek, nagy változásokat hozó történelmi helyzetekben.
Történelmi személyek
Athira Attila //MJ.: Atyácska.
Bendegúzi Attila apja //Mr Bendegúz: kiszámíthatatlanul gyors parittyás vagy-
Bendegúzisi Attila apja //M -parittyával rajtaütő //A bende + gúzi szavakból…
Buda hun vezér //H J.: Főpap, „a megvilágosult”(D. Cs.)
Gotekhjebiri gót-hun vezér //M „Gótok szövetsége”.
Kopibar Tesviju öccse //M,? J.: Jólcélzó.
Madü touman, Madü //Mr „A nagy fejedelem"
Madü A „Nagy”. //M Hun fejedelmi név (D.Cs.) // Sima Qin Modu-nak írja le.
Nim(e)rüd „Unoka”. //Mr Valószínűleg Welamabiri unokáját értve ezen. // Talányos a welama előtag. A „velem” lehetne, de whelt- hez kevés az előtag.
Nimród „Unoka" nevű hun vezér //M Attila nagyapja. A neve viszont: unoka, a régi nimere – nemere hun-magyar szóval. A nemere szó Erdélyben „hideg északi szél” jelentéssel is fennmaradt.
Rutichun hun király. //M Rút" volt, vagy csak markáns, hősies arcú? (V.ö. Varga Csaba: rózsa – rút, ró, rose stb.)
Tenjü Nem világos értelmű főúri rang. A szó eredete valószínüleg kínai, s az éggel kapcsolatos. //Ch? Senyü? Sonyu? Hangrendi,hangalaki változatok.
Tesviju keleti hun király. //Mr J.: Lángíj.
Welamabiri Balamir, Balambér. //M ’Szilárd szövetségest jelent.
Hun törzsnevek
Megjegyzés: A Fordító nem közölte a törzsnevek „magyar” jelentését, így a tévedésekért egyedül engem terhel a felelősség. Mentségem, hogy nagyon vágytam és vártam a nevek értelmére. P. I.
Aduni Adonyi //M Lehet nagyadonyi vagy kisadonyi. Az –i szerepe kérdéses: leket melléknévképző, de nem biztos, hogy az. A Kárpát-medencei helynevek is őrzik a törzsneveket! Ha ez a közlés csak tárgyilagos lehet, csak sajnálhatjuk a tudósokat. Részvéttel gondolok mindazokra, akik nem örülhetnek a hun törzsek élő emlékének.
Bastetiji Szélesföldi //M A Szélesföldi, Szélesgyepüi, Nagyföldi törzsnevek tartalma alapján valószínű, több azonos név jelöli ugyanazt a törzset.
Basteoutouji Szélesgyepüi //M Az outou erősen palóc szót Sima Qin írta le legrégebben.
Berenü(tiji) //Mf Ha megtudjuk, mit jelent, Berente nevét is értjük.
Csegi Csehi, Egercsehi? //Mf
Dorgathegi Előkelőföldi //Mf Dorog fő törzsi központ lehetett. Vezérföldi is lehet.
Doouroughetiji Dorogföldi //Mf Lehet, az előbbivel azonos. Úrföldi?
Kevi Kövi //M Keveházára kell gondolni. És aki Túrkevén él, az „kevi” ember. A Túr is idevalósi, hun szó.
Khalatiji Malomföldi //M Hegyipatak – völgyi, - vidéki?
Klünteidi Síkföldi, Alföldi //M Izgalmas kérdések , vajon ki és mikor ad válaszokat?!
Kücsüteidi Kicsiföldi //M Ez mindenütt lehet…
Laiduni Lajdonyi //Mf Lád őrzi a nevet?
Livi Lívi //F Livónia a Balti – tenger mentén fekszik. A lív nép a múlt népe: nagy területet uralt egykor. Attila a dánok királya is volt, meg a gótoké, médeké. És a hunoké…Krónikáink is írnak a Balti-tengerig érő hódításokról. Hol voltak a határok? A hun nyelv megtisztelő feladatokat bíz a történészekre.
Madüjaghildi Nagyhegységi //M Izgalmas kérdés, milyen nép tartozott az egyes törzsekhez.
Madüteidi Nagyföldi //M Nem túl jellegzetes néhány törzsnév. Bárhol lehet ilyen is.
Madüvaradi Nagyváradi //Mf Ha a nyárád – nyárfás, várad – váras hely. Hun kori.
Sadáni Sadáni //Mf Zsadányi? De-néhány névnek konkrét névadója lehetett. Ilyenek: Adúni, Csegi, Livi, Suchongádi, stb.
Sopruni Soproni //Mf
Suchongadi Suhongádi //Mf Csongrádi?
Szogidi Szogdiai //F Az Aral-tó térsége.
Telikhi Teleki //M Kistelekes, Nagytelekes. Nagyon a mi nyelvünkön hangzó nevek.
Tesongadi Tesongádi //? Az előtag tüzet jelent. Lángvidék?
Vepüszidi Vepsze //Mf Távoli nyelvrokonainkra, a vepszékre gondolunk.
Volgjaghadi Folyóhadi? //M Volgai? Inkább „folyók vidéke” sejlik a névben. Folyamvidéki.
Wourduszi Ordoszi //F Ez a legkeletebbi törzs, Han közelében (Kína, ahogy Sima Qin emlegeti hazáját. Ordosz a hunok egyik korai őshazája.
Visszatekintés A hun történelmi személyiségek és –törzsnevek témaköre talán a legtöbb feladatot adja majd a történészeknek. A felbecsülhetetlen értékű névanyagból a törzsnevek értelmezése megkezdődött…
Vallási, mondabeli személyek, fogalmak
ASAR világ //M,Mez („… Zaratusthra, Zarduszt neve is az Ausar, Sar,, (SR = Nap) nevéből ered…A kusita mitológia szerint, Ozirisz (Ausar = látó) volt a világ bírája., aki napszemével nézett le a világra, s ki mindent látott és mindenkit megitélt.” (Oláh Imre: A Nimrud Hagyomány. Ősi Gyökér kiadása, Buenos Aires, 1985. 33. old.)
Asaraszúni Világanya, //M Világasszony // Őneki nemzette Isechunkh a világot, Asart. Ő a világot szülő, uraló Ősanya. Mivel az /asar/ szó helyébe a világ szó lépett, a szócsalád kihalt. ,
*Asaratouman Világ Ura //M? Kérdőjellel? A touman méltóságnév és harci egység neve is. Valószínűleg azonos a tömény szavunkkal. (Magyarra ford. örm. szövegből.)
Asari Világős //M A Mindennemző egyszerűbb neve, j: „világi”.
Asari Isechunkh A világot //M nemző Emberős. // J: Világi Emberős.
Asarfova világfa //M Az Égigérő nagy fa, népmeséink klasszikus eleme. Népművészetünk központi rendező motívuma: a világrend, az élet megtartásának biztonságot, hitet kifejező ereje. Az örmény hacs khar: faragott emlékkő uralkodó képe. Ugyanezt jelenti a „világoszlop” szó. A Sarkcsillagban találkozik az éggel, ez a „világtengely” is.
asaront világnemzés (D.Cs.) //M Ez a MAG-szó, ebbe sűrűsödik a hunok világkeletkezés-elmélete. Az egyetemes kultúra egyik fő motívuma. Ősnemzés! Egyetemes fogalom.
azara monda //? A műfaj-nevek léte: újabb lépcső, fölfele.
chunkh asarurrasagh //M A hunok világuralma // Nincs genitivus jel!
emö tündér //M Ma egy tündéri csecs – emő. Szép, tápláló em-lőket em-ik.
emesi tündéri //M Emese ilyen. Az emse szó is ugyanez, de más tartalommal: anyadisznó. (V. ö.:
emöd tündéri terület. „tündérkert”, tündérország” //Mf Emőd: városka Miskolctól délre.
Gal mesebeli óriás //M Gál. Lehet, hogy azonos a gall („kelta”) szóval?
gali óriási //? Gyakori nálunk a Gál családnév. Sőt a Gali is: egri színész és rendező. A kelták neve is, nem lehet tudni, óriás-e vagy kelta a név viselője.
igejebir égi szövetség //M Igeje: égje, (azaz ’égé’: birtokjeles birtokos) + szövetség-bir. Analógiásan az igebirje alak is helyes.
Isechunkh athama a hunok… //M világőse, az embert is nemző világős
lá lélek //M A lá lá – k lehet a lélek szó, a k képzővel. (Fészek szó végi.)
suchazara szent monda //? Ismét műfajnév. Ez már irodalomelmélet!
szuhasar felső világ //M A szu(h) előtag kapcsolható a latin super szóhoz.
vahasar alvilág //M A veszpru… hen vesz előtagjával lehet azonos.
wakhtiad áhitat //M Ez képzős ige. „Sóhajtó – szó”.
*wakhtin áhítani //M A szóeleji gyenge réshang nem teszi valószínűtlenné, hogy az óh, ah óhajtó-szavak származéka az ige.
Visszatekintés
E témakör nem a nagy mennyiségű szóanyagával, hanem annak minősége : az általa kifejezett valóság kultúrértéke, művelődéstörténeti jelentősége révén érdemel különös figyelmet. Szavai lexikai környezetben, szövegekben fordulnak elő, amelyek egy legendás nép tudását, világképét, hiedelem-világát rögzítették számunkra. Ez a tudás, hit, művészet motívumaiból építkező világ régebbi a hunok történelmi koránál, e kultúrvilágban fölsejlenek az emberiség egyetemes tudásának ősi elemei. Az Ősnemzés – Világnemzés (Asaront) fogalmaihoz nyelvileg a magyar áll a legközelebb, és ez nemcsak a nyelvi örökségre mondható el…A szavak nem mindegyikét találjuk meg a magyar nyelvben. A szuh például a latinban maradt meg a super szóban ( ugyane jelentéssel: fönti, felső), amíg a latin nyelv is megmaradt. Az azara (monda) sem található a magyarban, de a témakör többi szava szoros kapcsolatot mutat nyelvünkkel.
Csillagok
Aldebaran Aldebaran //Mr Bárányáldozat, Áldozat(i)bárány. Az *aldin hun igét feltételezem, áldani jelentéssel. Lehetett *aladin is, de akkor a „kétnyíltszótagos törvény lépett hatályba, és a második a kiesett. Majd megkeresi Aladin a csodalámpával! A keleti mesehős neve megőrizte a hun szót? A baran is ősi keleti szó. E!
Arana Dheneb //M Arany. Pedig ma a Deheb jelent aranyat az araboknál.
Athaira Altair //Mr Arab: „repülő madár”. A hun Attila arabul Otail. Kulin: Atair. Az Altair csillagnév a mi Attila királyunk nevének felel meg. V.ö. Pap Gábor: Mag hó alatt, 2003. (Az atha szó becéző alakjai: Athira és Athaira, ez utóbbi a csillag neve, véghang nélkül.)
Aveni Vega //Mr Csősz (D. Cs.) Nem ismert *avenin – óvni jelentésű hun ige, de feltételezem létezését. Ekkor valóban az óvást, őrzést jelenti a Vega.
azdigh csillag //Mr J: izzó. Nógrádsipeken még izgó a parázs. Ez az izgul szó is. E!
Azrateni Hamal //Mr Rátét, teher. Tehát málha.
Bajnekheni Regulus (herceg) //M Bajnokavatás, hunul, azaz régi magyar nyelven. A latinok a hun bajnokot herceggé sőt királyfivá léptették elő. A bajnek -nek ragja még nem illeszkedik: pártalan. A kheni itt avató, avatás jelentésű. A két tag találkozásánál voltaképpen két k van! A bajnok szó a magyar nyelvben szláv jövevényszó, „valamely délszláv nyelvből”. (TESz.) E!
Bethelgeuze Betelgeuze //Mr Bethelkeze, Bethelgázlója A Bethel szó a gyógynövényt és ennek „istenét” jelentheti, arámi esetleg sémi szó – is. Bethesda: „betegde”. Aggok, betegek gyógyhelye. Budapesten református kórház. A csillag neve régen: Óriásgázlója. (A gázló szláv jövevényszó. A beteg szó ismeretlen származású. TESz.) E!
Egazdigh Polaris, Sarkcsillag //M Ékcsillag. A világtengelyt ékeli ki.
Fomalhaut Fomalhaut //Mr „A hal szája”. Szorosan véve csak (állat)pofabőr. Kényszerű elnevezés: a csillag a nagy déli hal szája előtt található, ahol már nincs hal. Latin, arab, német, angol, magyar nyelven…V. ö. Hun levelek VIII. P. I..
Golkeni Capella (gida) //Mr Magyarul és hunul: Kápolnaavató. A gol hajlat, kupola, gula is. Szent hely . A Golgota: gulgulta (arámi), golyó és koponya jelentésű. A gol kápolna is, mert a gol kap-onya is (Somogy, Göcsej). Azonos tehát a lényeget nézve a gol, gul, goj, goly, valamint a kop, kap; a kop: találat is (hun), mint a gol is (angol). És cél is mindkettő. És a gól is. Eljutottunk a végső pontra. Go…(angol). A hunban minden jelen van. Úgy, mint a magyarban. Ilyen megegyezésekre nem képes a véletlen, ezek cáfolatára nem képes a tudomány.
Jerkaielo Castor //M Gyertyahajoló (Gyermek?) Etimológiai azonosság áll fenn a gyermek, gyertya és gyertyán szavak között, a jer ősi szó alapján. A feltételezés alapja nyelvi sejtetés: volt kain vagy kaien, esetleg kaielin ige, ti. a -kaielo előtag főnevet sugall.
Jerkeni Polux //M Gyertyaszentelő (P. I.) Febr. 2-a Jézus bemutatásának az emlékünnepe. A IV. századtól ünnepelik, Jeruzsálemben kezdődött el, a Bemutatás színhelyén. Az ünnep szentségében a Gyertya Fénye azonosul a Fény Fiával, a megszületett Jézussal, akit a jeruzsálemi templomban a szertartás szerint felmutattak a hívőknek. Ókeresztény ünnep a hun csillag-névadásban!
Ktüteni Seratan //M Gyalu, Gyalulás. Egyengetést is jelent, a szóelemek szerint: „síktevés”.
Memazdigh, Meme Spica //M (Kalász) Feleségcsillag, Feleség. Eme Nimród felesége. Hangtanilag lehetséges az Eme és Meme azonossága, mi több: bizonyos, hisz a hun szóanyayagban, köznévként együtt van jelen az eme és a meme szó, mindkettő: „feleség”. Nimród feleségének a Szíriusz volt a csillaga. (Oláh Imre: A Nimrud Hagyomány.)
Napi Nap //M,Mez Tarhonyaszárító neve is volt a Kárpát-medencében. Ősi tészta,vándor harcosoknak. Hangalakja, jelentése azonos a mezopotámiai NAP , DS. 168, NAB, Accad NABU szóéval.
Oredeteni Mezartim //M Áradattétel azaz Zarándoklat. Teni = tény, tevés. A tim arab szó megegyezik a hun tum (dugó) és a magyar töm szóval, szerepi érintkezés alapján. A bejárat, száj arab jelentés és a száj betömése egymást feltételező tényezők, így különbözik az arab és hun valamint a hun és magyar egymástól. Egy nagy térségben élő népek ősei hatottak egymásra. A hun szó itt követi az arab jelentést, vagy fordítva.? Mikor adták a neveket az arabok? A hun név elsőségét törvényszerűnek tartom, hisz az V. században az arabok még nem voltak meghatározóak a névadásban, a hunok számára kivált nem. Az arabok sem estek messze térbelileg az egyiptomi, káldeai csillagászati tudománytól, de a hunoktól sem vitathatjuk el: az V. században egy Egyiptomtól Kínáig terjedő térség és ennek idő-öröksége állhat tudásuk mögött. Ha ötven csillagnevet örökül hagytak, akkor tudásuk sőt tudományuk volt. Az arab nevek is merülhettek föl a régmúltból, de az V. század a középkori csillagász-műhelyek számára maga a régmúlt. A hun hagyományokat felhasználta és ma is használja az egyetemes világ.
Somaielo Procyon //M? Somolyló.(P. I.) Az a Canis Minoris az égbolt nyolcadik legfényesebb csillaga. A hun névnek még csak feltételezett magyar megfelelője van. Ha ez a Somlyó szavunk is???
Szuoi Szíriusz (Szárazság) //? J.: felső szem (D. Cs.) // Ezt a nevet más csillag is viseli. Lugossy Istenszeme nevét ezzel is lehet azonosítani a hun név alapján, hisz a Sziriusz isteni szerepű volt, különösen Egyiptomban. Érdekes és megfejtendő talány, mi az összefüggés a hun Szuoi és az orosz szuhoj között: az orosz szó „száraz” jelentésű, mint a Szíriusz is. Ugyanakkor, a száraz hunul: sziris, visszatértünk tehát az eredetihez. De akkor a hun szó hogy jelenthet „felső szemet”? Melyik az igazi, eredeti (originalis) név? Mert ha…, ha pedig…
Szureni Arcturus, Kardos //M Szuronyos. (P. I.) A szureni kardos, de a kardos: szuronyos. A szúr ige is örökölte a szót, nem csak a főnévi tartomány.
Vereni Antares //M Véreny, Verseny.(P. I.) Lugossy: Vérrelversengő. A vér és verseny szavunk származása azonos: a vérrel függ össze. Ez a vörheny szavunk is.
Zarugh Rigel //M (Rizsel) Záró. A testet zárja. A szár, azaz lábszár. Tiszta etimológia! De utalok a Rigel – rigli (arab – német!) szavak összefüggésére is! A németben zárat, az arabban viszont lábat jelent. A hun, magyar jelentést elsődlegesnek vélem.
Visszatekintő összegzés
23 csillagnév, közülük egy köznév, kettőnek meg egyazon jelentése van (azdigh, Memazdigh, Meme). Kivételes tudományos és kulturális értéke van egy nép nyelvkincsében az égi objektumok elnevezéseinek. Ha nem kölcsönzött, nem átvett szavak ezek, az illető nép tudományos szintjéről és mitológiai világáról közvetlenül, a nép saját nyelvén tesznek vallomást, a nép saját kultúrszintjét önnön nyelvén kifejezve. Nyilvánvaló persze, hogy ősi, örökölt tudásanyagról van szó, amely nemcsak az azonos nyelvű ősöktől, hanem a lakótérség lehetséges kultúrhatásait kiváltó más nyelvű népektől, kultúráktól is származhatott. Megtisztelő és izgalmas feladat lesz tudósainknak feltárni eme hatásokat…
Bolygók
Aji Luna (Hold) //M [Éji.(P. I.)] Az „éji” feltételes jelentés: ha a török nyelvekben találni ily etimológiát a Hold nevére. Ez a szó ugyanis a török nyelvben is megvan, Ay = Hold. A hun lun szó is figyelmet érdemel, ezt használja Európa több népe is, az a magánhangzóval a szó végén, ami valószínűleg a nőnemet hordozza: Luna..
Feni Vénusz //M Fény(es). (P. I.) Ez a szó a fáklyát is jelenti. A feni fényt jelent, az igéje *fenin = m. fenni. A fenés tehát nem élesítést jelentett, hanem fényesítést. Mondhatnánk, fémesítést, mert a kettő ugyan az. Aki tartott bronzkori tükröt a kezében, és elképzelte, milyen művelettel kellett tükrösíteni (minden áldozatot a női szépségért és hiúságért!), az tudja igazán. A fenőkő a féntokban: fén, de ez már nem a fényesítést szolgálja. A szó azonban jóval régebbi. A hun Vénusz még egyszerű nevet viselt, de ő volt a Fény. A szemünk fénye. A Vén-usz szó a latin végződés nélkül visszajut hun állapotába, valahogyan tehát értelmi- és hangtani azonosság van a hun és latin szó között.
Jalalun Szaturnusz //M Halálhold (P. I.) Lassanjáró is volt. Lassan, de biztosan.
Nahaméreni Merkur //M Esthajnali (P. I.) Pontosabban mondva: Hajnal-esti. Kevesen tudjuk. A népi csillagnevek közt nem is találjuk meg a Merkuriuszt, de a hunok még tudták! Mi legtöbbször a Vénuszt neveztük esthajnalinak.
Pralun Jupiter //M? [Igazsághold. (P. I)] A magyarok igazságára gondoltam, természetesen. A második tagja a lun: hold. Európának adták őseink, használatra. A latinok adták tovább. Első tagja a pra, az oroszoknál szolgál: pravda, právo. A jó, a jog, az igazság. A pragyed: dédnagyapa, a pra itt a déd-, régi. Angol: ima… Illik hozzánk ez is…Keressük…
Verilun Mars //M Vérhold. (P. I.) Hozzá szól Janus Pannonius verse: Imádkozás Mars Istenhez, békességért. VisszatekintésA Napot is ide számolva kiteljesedett a hunok „hétbolygós” rendszere. Hála Detre Csaba újabb közléseinek,…Meglepett a /Nahaméreni/: hajnal-esti azaz Esthajnali jelentésre nem számítottam. El kell azonban hinni, így megvan az elveszett Esthajnali csillagunk!Feljött már az esthajnali csillag,Az én rózsám hazafele ballag…(Népdal)
Csillagképek
Bara Taurus (Bika) //? Lándzsa (D. Cs.) // Az angolban a bara rudat jelent.
Beka Capricornus (Bak) //M Béka (D. Cs.) //
Bollob Cassiopeia //? (Androméda anyja)Denevér. Dr. Bérczi Szaniszló csillagász közvetítette a szót az „erdélyi kiadás” alapján.
Chun Canis Maior //M Férfi, hun, harcos (D. Cs.) //
Doitieloia Aries //? Kos.(D. Cs.) //
Éjalána Galaxis. „Tejút”: gör. //M? Éjserege. Éjszárnya Seregszárny (P. I.).Lovashadsereg is lehet. Az összetett szó utótagjában az ála al-gyökű, jelentése a latinban: szárny, hadi értelemben is, a fenti értelmekkel. De várni kell még a döntéssel. Alan: térséget, területet jelent. Török szó, van esélye, vele Éjtérsége lenne a Tejút. Ha Áj-nak olvasom az előtagot, megint a török (fél)hold bukkanna ki a felhőből, a Tejút ekkor: Holdtérsége. Az első a meggyőzőbb: Éjserege. (Elfogultsággal, mert így megjelenik számunkra az égen Csaba népe, vígan, vitézül seregelve.)
Éjnája Corona Borealis //M Éj(szak)nője. (P. I.) Emlékezzünk távolodó rokonainkra: naj-nen, a finn szó előtagja megegyezik a hun szóval. A legújabb finn történelemírás szerzőpárosa azt írta könyvében, hogy a finn és a magyar nyelv rokonsági foka megegyezik a svéd – perzsa rokonság fokával. Nem baj, számunkra azért nagyon rokonszenvesek, és mi nagyon szeretjük őket.
Gize Cygnus (Hattyú) //? Kereszt. (D. Cs.)
Jerku Gemini (L, Ikrek) //M De külön-külön más a nevük, viszonyuk.
Jijeti Scorpius (Skorpió) //M Rák (D. Cs.) // Fullánkot látok a Jijetiben, és Nyílhegyet.
Kalujnijdzsiszegh Delphinus //M Kajlanégyszög(Cz. G.); Rombus //ütött,nyomott négyszög.
Kutha Leo (Oroszlán) //M Kutya (D. Cs.) //
Lubba Göncöl-szekér //Mr Kanál. (D. Cs.) // Fémöntő kanál (itt). Lupe is, máshol. Az égi lobbanások előidézője. Nagyon ősi név lehet, a bronzkort idézi és a fémöntések nagy élményét. A Kárpát-medencében a Lappantócsillag őrizte meg a nevét, Lugossy gyűjteményében, de azonosítani nem tudták. A szó –a gót szövetségesek révén- a germánok nyelvébe is bekerült. (Ma: német.) Összefoglalva: „égi öntéskor” Lubba lappant, ezért a hullócsillagok lappannak, lobbannak.
Pszak Auriga (Szekeres) //? Koszorú (D. Cs.)
Sas Draco (Sárkány) //M Sas. (D. Cs.)
Somai Canis Minor //? Még nem adta meg magát a szó. Keleti nyelvek? Majdnem azonos a Canis Minorisszal, ami Somaielo.
Vijesi Sagittarius //M Nyilas. (D. Cs.) Íjas.(P. I.). A hun hangalakot és jelentést a régebbi szavunk jobban visszaadja.
Viju Aquila (Sas) //M Íj (D. Cs.)
Virágh Virgo (Szűz) //M Virág (D. Cs.) Oláh Imre írt egy Wiro nevű ó-ókori népről. A névszói alak gyakran esik egybe későbbi szóalakokkal. Gyakori a szerves kapcsolat a nagy időköz ellenére. A virág alaknak pedig tovább kellett volna fejlődnie, viró alakká, mint a szamtagh-ból szántó lett, de nem tette. Rejtély, hogy jelent meg mégis az o - a virg végén… Felemelő élményünk a Virgo helyén magyar Virághot, azaz virágot látni.
Würen Orion. Talán valamiféle- //M -őr, eredetileg valószínűleg, würeni fényjelző őr (D. Cs.) A Würen hangtani és jelentésbeli azonossága az Orionnal nyilvánvaló. Nimród Ősapánk égi tisztében valóban fényőrként szolgál. Karjánál a Bethelgeuze, lábszára a Zarugh („záró”). A magyar történelmi mitológia tükröződik vissza a csillagok neveiben is. Híres csillagának, a Bethelgeuzének Kárpát-medencei neve: Óriásgázlója. A Würen Mezopotámiában Nimrud, a Biblia és a magyar krónikák Óriása, a magyarság mítoszi Ősapja. Az ő fiai Hunor, Magor, és némely krónika szerint – Bor. Nincs magányban. Felesége a csillagmezőn segíti őt: Meme, Memazdigh. Feleség, hunul: eme, meme. Mezopotámiai neve: EME.
A bolygó-, csillag- és csillagképnevek kimutatása, szemléltetéssel (Dolgozatvázlat)
Lugossy József egyetemi tanár, nyelvtudósunk emlékének.
Az eredeti dokumentum, amely alapján e dolgozat-vázlat készült, Detre Csaba Hun szavak, szövegek c. közleménye. Megjelent a Turán 2004. március – áprilisi számában, és folyamatosan jelen van a világhálón. Ez a munka az eredeti hun nyelvi anyagból csupán az égi jelenségek : a bolygók , csillagok , csillagképek neveit használja fel. Műfaját tekintve dolgozat – vázlat. Alapkérdése , hogy megerősíthető-e az a feltevés, miszerint a hun szavak régebbiek , mint az ugyanazon valóságelemekre vonatkozó mai , úgymond hivatalos elnevezések. Ebben az esetben ugyanis a hun nyelv értéke megnövekszik , egyetemes tartalmai által. Alulírott úgy véli: a hun nevek kultúrértékén túl az is érinti a magyar állampolgárokat , hogy a hun nevek- megalapozottnak vélt feltételezések szerint - az ősmagyar kor nyelvi állapotát fejezik ki , ezért jelentős események előtt állhat a nyelvtudomány: a hun-magyar nyelv tudományos befogadása, feldolgozása előtt. Eme nyelvészeti vázlat csak igen szerény feladatokra vállalkozik. Felsorolja a hun csillagneveket, nagybetűvel, az eredeti lejegyzéssel (Detre ), alatta a mai magyar értelmével. Hogy szemléletesebb legyen a keret, szerepel a mai görög – latin vagy az arab név is . A hun név „megfejtését” vagy tartalmazza az eredeti dokumentum , vagy e munka tesz rá kísérletet : ezért vagy (D. Cs.) vagy (P. I.) jelzés szerepel, megkülönböztetve a két név közlőjét egymástól. Névközlők voltak még Czakó Gábor író, és dr. Bérczi Szaniszló csillagász-fizikus, egyetemi docens. Köszönöm, mindkettőjüknek. Az alapkérdésen túli egyik részkérdés tehát a hun név jelentése. Alulírott névfejtései nem tekinthetők abszolút biztosnak és véglegesnek, és különösen nem nélkülözhetik a pályatársak bátorító figyelmességét, az ügy iránti jó szándékokat, beleértve a kiegészítést, bírálatot, még inkább a jó, új értelmezésre tett javaslatokat. A hivatalos nevek jelenléte az olvasó számára is érzékeltetheti az alaki-, de leginkább értelmi – tartalmi összefüggést, a hun névadás és az alulírott által későbbinek vagy másodlagosnak vélt mai nevek között – ez e munka alapvetése. A másik részkérdése, hogy a Kaukázus térségében, a Kr. sz. u. 500 körül megalkotott iszfaháni kódexek, a tényleges primer dokumentumok nevei megtalálhatók-e a Kárpát-medencében a magyarság csillagnevei között. Ha e kérdésre ugyanis igen a válasz, akkor örülhetünk újabb föltehető tudományos kérdéseknek, hogy például - hogy kerültek ide. Nyilván azonnal arra gondolhatunk, hogy az itt maradó hunok vagy a későbbi honfoglalók révén. Izgalmas feladat lesz eme kérdések megválaszolása. E munkácska szerzője számára különös megtiszteltetés és rendkívüli élmény, ha tehet néhány javaslatot a hun nevek Kárpát-medencei jelenlétének igazolására. A jobb oldali oszlop megfelelő rovatai ezt tartalmazzák, aláhúzva a különleges élményt jelentő, megragadó „leleményeket”. Érdekes de nem meglepő tapasztalat: a csillagnevek legarchaikusabb rétegében, a megfejtetlen, azonosítatlan „öreg csillagok” között lehetett rábukkanni a keresett hun névre . Itt is a legöregebbek között. Lugossy József csillagnév-gyűjteményében, amely Toroczkai Wigand Ede Öreg csillagok című dolgozatában is szerepel. (Amennyiben persze elfogadható az azonosítási javaslat.) A szerző számára magas fizetség és megtisztelő elismerés, ha föltett kérdései figyelmet és választ kapnak, a legnagyobb ügy és minden másnál fontosabb kérdés és feladat érdekében. Ez pedig néhai Schütz Ödön, ELTE-professzor, armenológus – turkológus hagyatékának és a tudós munkatársak dokumentumainak: a hun nyelvnek nemzeti, tudományos befogadása, feldolgozása, és értékében való felmutatása: a nemzet javára.
A NAGYBETŰK JELENTÉSE:
An: angol név A: arab név G: gót v. germán név H: hun név L: latin név M: magyar név N: német név T: török név
Néhány megjegyzés az áttekintő táblázathoz, utószó gyanánt A tulajdonnévi földrajzi nevek mellett 3 köznév is szerepel az eredeti dokumentumban: /azdigh/ csillag, /napje outou/ napút, /egelü/ szivárvány. A hun csillagképek neveinek mai jelentését Fordító közli, de nem tudni, az azonosítást miként végezte el. Detre Csaba megadja a tizenöt név jelentését; bizonytalanság csak a Würen és Jijeti értelmében van. A hun csillag- és bolygónevek jelentését viszont nem közli, az etimológiára eme dolgozat csak kísérletet tesz, de nem ad teljes megoldást. A néhány felismerés közelebb visz egy teljesebb eredményhez. Nem adja meg magyar jelentését Detre az azdigh, Aveni, Szureni, Golkeni, Vereni, Fomalhaut, Zarugh, Bethelgeuze, Aldebaran, Egazdigh, Bajnekheni, Memazdigh-Meme, Jerkaielo, Arana, Somaielo, Azrateni, Ktüteni és Oredeteni – csillagneveknek. Megfejtésüket – azonosításukat megkezdtem. Némelyüket biztos megoldásként, másokat kétkedéssel javaslok azzal, hogy egy megkezdett munkát könnyebb folytatni, mint előlről kezdeni mindent. Nem vagyok biztos a Doitieloia, Somaielo, Arana és Ktüteni nevek megfejtésében. Igen szépnek tartom - mert nagyon szellemes útvesztővel közelíthettem meg - a Golkheni, Zarugh, Bajnekheni, Jerkheni, Jerkaielo tulajdonnevek értelmét. Igen fontos művelődéstörténeti tényeket hoztak tudomásunkra a hun csillagnevek, de hármat külön kiemelek. A Fomalhaut, Bethelgeuze és Aldebarán csillagnevek „hivatalos” mai neve ugyanez, ráadásul magyarul is értelmezhetők. Ez szenzáció. (Lelkes együttérzéssel gondolok a Fordítóra, aki ezt előbb élhette át.) Ugyanez vonatkozik az Orion - Würen csillagképre, az Altair illetve Atair névre. ( Kulin György dolgozatában ez utóbbi névalak található!) A Bajnekheni és a Regulus nevek között nyilvánvaló a tartalmi kapcsolat, mint a Rigel és Zárugh, Hamál és Azrateni, a Corona Borealis és Éjnája, Saggitarius és Vijesi, Scorpius és Jijeti, stb. nevek között. Elég nyomós indokot adnak ezek az összefüggések ahhoz legalábbis, hogy megvizsgáljuk a „névadójuk” történetét. A nyelvünk ősmagyar kori állapota, a benne rögzített egyetemes ismeretek feltárandók. Valószínűnek tűnik az eddigiek alapján, hogy az ősi, öröklött tudásunknak része a hun nyelvi örökség is, ezen keresztül pedig az egyetemes kultúrából is nagyobb a részesedésünk az eddig ismertnél. Megválaszolandó kérdéseket vetnek föl a Hun szavak, szövegek c. dokumentum csillagnevei a névadással kapcsolatosan, és ha az egybevetést tudományos igénnyel elvégezzük, a válaszok kedvezően érinthetik a magyarság ősi, öröklött tudásának egyetemes „ értéktöbbletét”. Öt csillagkép magyar nevét nem közölte a fordító, megfejtése gondot is okozott. Amikor még nem adta meg magát a Bollob, dr. Bérczi Szaniszló csillagász-fizikus közlése segített: „ a Bollob denevért jelent”. A Doitieloia megmaradt titokzatos névnek. Tudománytörténeti szenzációnak minősíthetem (remélem, nem alaptalanul) az Orion névadását: a hun Würen szóval megegyezik alakilag-jelentésileg. A Lubba név (öntőkanál) égi iparűzésre utal, ez a Lappantócsillag (Lugossy) lesz a Kárpát-medencében. Ha égi öntés van, azaz lappantás, a lappanócsillagok (hullócsillagok) fényesen zuhannak. (A Lubba tehát lappant – lobbant, a hullócsillag luppan – lobban – lappan.) Ez az ok-okozati viszony fűzi össze a Lubbát a fénylő meteor-esővel. A lándzsát (Bara) a keltákkal megegyező módon neveztük, az angoloknál megmaradt, a bar szó: fém vagy farudat jelent (pl. sorompó is). Gyönyörű a hun Ejnaia. (Nai-nen a finnben is asszonyt jelent.) Észak királynőjeként, a Virággal különösen (Virgo)! A hun és magyar Attila szó csillagként az égen! Felemelő! Különös öröm, ha az V. században, a Kaukázus térségében lejegyzett csillagnevek felbukkannak a Kárpát-medencei nevek között. A legrégibb, megfejthetetlennek vélt csillagnevek megfelelése: gyémántszem-lelés. Ha olvasó szeme elé jut a Hun levelek, bocsássa meg nekem, ha e naív örömtől nem fosztottam meg munkámat, utólag. Ezt is szerettem volna Neki átadni. (Itteni megjegyzésem az egészre vonatkozik.) A Kalujnidzsiszegh háromtagú összetett szó, mint a Fomalhaut. ( A két szó a malom-fogalom kétféle kifejezési módját teszi lehetővé, elkülönítve az „ütős” malmot a „darálóstól”. A KAL gyökű az elsőt, a MAL gyökű az utóbbi malomfajtát jelöli. Van tehát *kal - apácsos kalló -, és őrlő - azaz mál - asztó malom). A bolygónevek igen érzékletesek, a fény, vér, halál fogalmak révén. Általában elmondható, hogy az égi objektumok és a képzelt formációk nevei nem az ókor névadását tükrözik: mitológiai hátterük a kelet szellemi világa. A névadás sugallata az egyetemes emberi tudás ősi mélységeiből árad felénk. Dolgozat-vázlatomat -jószándékú feltételezések és felvetett kérdések címén- abban a reményben bocsájtom a Tudós Társaság szeme elé, hogy szíve is lesz a biztató válaszhoz. Tisztelettel: Pető Imre
Utóirat Különleges adománya a sorsnak, ha újabb anyagok jutnak birtokunkba megkezdett munkánkhoz. Czakó Gábor jóvoltából két újabb csillagnevet kellett utólag besorolnunk a keretek közé. A Merkur hun neve NAHAMERENI, a Canis Minoré pedig SOMAI. El kell gondolkodni azon, mit jelentenek, honnan származnak. Első ránézésre a Nahamereni „ESTHAJNALI”, pedig e név a Vénuszé volna nálunk.A jelek szerint megvan a valódi Esthajnal – csillagunk! A Somai feltehetően kapcsolatban van a Somaielo hun csillagnévvel, és ez bizonytalanná teszi az utóbbi név helyességét. Édes gondok, örömteljes töprengések! (A neves író közlése szerint a két név a Hun szavak, szövegek erdélyi kiadásában szerepel. Köszönet érte !) Gyöngyös, 2005. május 2. P. I.
* A csillag újabb kiegészítő közlésre mutat. A *khalin szó felbukkanását előlegezi néhány származéka Detre legújabb anyagában: khália: malom és kháliasi: molnár jelentésben. Másképp ez nem is történhetett… Az égi objektumok hun neveinek feldolgozásához külön felhasznált irodalom 1. Dr. Detre Csaba: Hun szavak,szövegek (www.kitalaltkozepkor.hu/hun_szavak.html) 2. Toroczkai Wigand Ede: Öreg csillagok. Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya Értesítő XV.évf. 3-4. sz. füzete. Köszönet a Budapesti Planetáriumnak a másolatért! Benne a Lugossy József - gyűjtötte „megfejtetlen népi csillagnevek”. 3. Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege 4. Kulin György: A távcső világa. Tájékozódás a csillagos égen; Magyar csillagnevek 5. Kandra Kabos: Magyar mithológia 6. David J. Eicher: Az Univerzum. A csillagképek, ahogy a Földről látjuk 7. Oláh Imre:A Nimrud – hagyomány. Buenos Aires, 1985.
A Csillagnevek…- dolgozatvázlatot eljuttattam a M. T. A. Nyelvtudományi Intézetének. Az Intézet válasza- kérésre- megtekinthető nálam. P. I.
Visszatekintés
A témakör legutolsó szava (a kimutató táblázat előtti), és a /Würen/ alfabétikus helye mintegy felteszik a koronát e témakör uralkodó főségére. Összegzése, lényege is az Orion a mintegy ötven bolygó-, csillag- és csillagkép-név értékének. A Kelet ókori és még annál is régebbi, ősi egyetemes tudása sűrűsödött – töményedett e kultúrkincsbe. Igen nagy művelődéstörténeti értéke van a húsz csillagkép-névnek: egyetemes és magyar értéke, hiszen a magyar nevek száma kétszerese a többinek.
Időszakok
bi nap //M,Ol A bi-l, vil tő megjelenését látom a szóban, ami a fénnyel (világ, villan) és a képpel, látással függ össze (billog-bélyeg-biglietto). Az olaszban is.
gin nappal //T A török gün, günes nemcsak az időt, az égitestet is jelenti, és szó családja a beágyazottságra mutat. Ezért a szó inkább török.
ichel éjszaka //M Amikor jön az ihlet! Az éjjel szó hangilag közelebbi. Kissé hasonló hangzású a kelta-ír oiche szó.
icheli éjszakai //M Pontosabban, az ’éjjeli’ szó ez.
klünichel este //M Összetett szó: ’éjjelelőtt’.
mer esthajnal, este //? Keresni kell a családtagokat.
mere, meri este, esti //? Vizsgálandó a Meri név!
nahal hajnal //M Náhal – hánal. Átvetés.
nahar, nawar nyár,forróság //M Egy szótaggal kevesebb lett, könnyen összefolyt a hangzás.
nahari nyári //M Ugyanaz, mint a nári, csak ez madárnyelven van. A nawár is. A h és w könnyű msh.,könnyen vész. Mint a „nehem kehell”: nem kell. nári forró //M Nyár és forróság tehát ugyanaz volt, a forrik szó a borról lett… A borrigh: forró (skót?). Meglehet: az ik „ikes” rag erről maradt meg.
or év //? Ora az óra és a most fogalmát jelenti az olaszban, de a latinban még térbeli kiterjedéseket, egész az égövig. Keressünk további párhuzamokat.
Visszatekintés
Az időfogalmak közül csak a nahal- és nahar-család, az ichel és klünichel ismerhetők fel.
Tudomány
bügücsszirtild filozófia //M „Bölcs(esség)-szeretet”.
bügücstued filozófia //M „Bölcstudás”
tondin tudni //MA szó alakváltozataiban ingadozás van, ill változik a msh. helye. Az orrhangú n-é, sőt n-nélkülialak a tued, tudzsi, stb. Az n ősi része lehet a szónak.
tudzsi, tudzsisi (!) tudós //M Aki "tudásos".
tued tudás //M Íme, a tued: tud szó is névige.
tuedekh tudomány //M Azaz : "tudások".
tuedjülemild lexikon? //M „Tudásgyülemedés”, „tudásgyűjtemény”.
volgildid történelem //M Nemcsak csinálták, tanulták is.
volgildtued történelem //M „Időfolyamtudás.” A nyelvhasználat egyik alaptörvénye, hogy az egyes szavakat vagy használták, vagy a lejegyzéskor is használják. Vagy nem szavak…(Elképesztő. Itt hosszasan keseregtem. Népemen, sorsunkon. A magyar és örmény nemzetünk sorsán.)
Tárgyak, eszközök
athorr szék //? Lásd: Attila király bútorait, Priscos rhétor elbeszélésének leíró elemeként.
balta balta //M,T Nem változott az alakja. Baltaje buka v. balta bukaje: mindkét kifejezés a ’balta fokát’ jelenti (Detre).
bara lándzsa //? Az angolban is: rúd, sorompó. Családnév: Bara Margit.
budga kulacs //M Azaz butelia, butykos, budgó; bugyogó hangot ad, ha még van benne nedü.
dengi amfóra, tartály //M Az agyagedény döng. A házakat döngölték a döngölők. Dengelegi döngölőt jelent. Felesége boszorkányper szereplője volt. Hangszó. feni, fenigh fáklya //M Fenő: fény(l)ő. A Feni a Vénusz hun neve is. Ez a fény szó.
gaja ágy //M?,Gö Szép, mitológiai hangzású név. Gaia a Föld istennője, a görög mitológiában.Gaja a neve egy bővizű pataknak a Bakonyban, legszebb szakasza a Nanai-szurdokvölgy. Lehet, hogy a gálya ókori hajófajta nevét is a hun ágynév adta. A Föld az Élet ágya, és ha új életet plántálunk a földbe, ágyást készítünk. A földágy egység-fogalom. Galyatető? E!
ghutou, ghutu, kutu kút //M Akárhogy ejtették is ki az ősök, maradt magyarnak a szó.
glandi kehely //M,L Gáláns kalandorok, lovagok emelgetik. Az etruszk tölgymakk neve. A hun kehely alapformája, a makk „tartója” motívumában keresztező vonalkás. A galand és kaland szavunk őrzi a szót, más jelentéssel.
gol* kápolna //M A Golkeni – Kápolnaavató-csillag nevének előtagja. A gol inkább haj-lat, haj-lék, az ősi kegyhely. Kap-u. Vesd össze az angol go és gol szóval! A hal-ad magyar szóval. A goly-ó-val is. Valószínű, a gurul is gulul volt. De a gör, gur gyök is rokon. A híres csata színhelye: Halhin-gol. Távol-Keleten található.
gula piramis //H Ha a /gol/ kápolnát jelent, ez is szentély – név. A gul is ősi templomot jelent. A gúlák környezetében "élő" szfinx régi neve:Hun. Ember, harcos, hun, vagy mindhárom? Vagy a negyedik ? Feltárandó a hun Kutha és a Leo csillagkép-név viszonya és a (piramis) gúlához tartozásuk tartalma. Már foglalkoztak vele. E!
guzi parittya //M Húzni kell, huzigálni, forgatni.
hurál lánc //Mo Mongólia vezetése a Nagy Népi Hurál (Cedenbal).
hüsti üst //M H-val? Mi az hogy! Mint a hütü! És a többi…
itekh íjhúr //M? Itin:"ütő"(húr), vagy itin: elválaszt, de összeköt is? A két íjszarvat. E!
iti, itild gát //M Elhatároló eszköz.
itin, eitin elválasztani //M Az ajtó (ejtu, stb...) elválaszt és összeköt! Melléknévi igenév, a finnben az elválasztó gát jelentésben. (Csak a megfejtetlen szavakkal foglalkozunk kis szövegekben, így...) E!
jajúw hajó //M A szó eleji j gyakran lesz h. De miért jaj-ú? Hangszó?
khália malom //M Ez ütőmalom: a kal gyök működik a kalina, kalló-, kalap, kalendárium, stb. szavakban. Tán a Kálmán, Kalamona nevekhez is köze van. Ne feledjük a kalinkát, és a kalamajkát se. A származékok megvannak, igéjüknek is kell lennie, *khalin lehet.
kháliasi molnár //M ’Malmosi’. Kalasi nevű volt tanáromat ezúton is köszöntöm, e hun szóval, melyet az ő neve is őriz. Halas-tagú földrajzi neveink némelyike kalas is lehet. E!
kirta hurok //M A kör, ker, kűr, kir európai szótövek ill. –gyökök, nagy szótartomány alapjai.
luppa, lubba kanál //M Lebben, lobban, leppen, lappan luppan. A fémöntő kanál neve lubba, ez a Göncöl csillagkép hun neve is.. Jó utalni rá itt is: a kanál szó pedig a khanin = meríteni szó testvére: kanális, kanna, kanta, kanül, stb. De a kan, kanca és még sok meglepő érteményű szavak is e családhoz tartoznak. E!
neil nyíl //M N és ei kapcsolatából ny lett. Az is lehet, hogy már akkor lágyan hangzott az n. Nem volt a magyarban ny mássalhangzó, nyilván a hunban sem. És az örményben sem, ezért állhat a nei közelebb a nyei ejtéshez, mint azt a lejegyzés hallatja.
onga sírhalom, kurgán //? A szó első tagja: tíz (török). Egy támpont?
ösztörü edénytartó cölöp //M Az /ösztü/-höz köze van: valamivel együtt. Lásd még: ösztövér, ösztökél, ösztönöz, stb. Az ösztön hegyes végű szerszám volt, az állat „ösztönzésére”.(Ez utóbbit már a nyelvújítás hozta vissza.) Ezért: tartja a „hórihorgas gémet” az „ösztövér kútágas” is.
pegüverekh tárje fegyvertár //M A „vérontók” tárolóhelye.
pegüveri vérontó, fegyver //M A ’fegyüveri’ köztes alak. A második, nyílt szótag!
rám zár, retesz, (!)kerítés //M A Rám-hegyi szakadék védelmi szerepére gondolok. A szót átvették a szlávok is. Becézni is lehet: rámka. Az oroszban: képkeret. E!
rámin zárni, körülzárni //M Rám-áz-ni kell a képet. És a ka – rám? Hogy jön össze? Tán a ker + rám összetételből, körzárnak mondhatjuk. A rámol ige cselekvése: keretek közé rendez.
saku, szaku kés //M Ma szike, régen szakóca.
sarlagh sarló //M Sar(o)ló, sarabol, sarjú: a család a sar hangszóból ered, de a sarj az elsődleges jelentés. Ismét a gh > ó hangváltozás a bizonyos szamtagh-példára.
satur sátor //M És hová tették a jurtot, azaz jurtát? Aminek az anyaga gyúrt gyapjú volt? A sátor szó megléte és a jurta hiánya elgondolkodtat, bár még előbukkanhat.
sisak sisak //M Nem keveset használtuk, mégis olyan, mint új korában.
szeghán asztal //M A gyöke: szeg - burjánzó, fontos szavunk (szeg-let, szegni, Gombaszög Alszeg stb.) Priszkosz rhétor Attila udvarában e mellett ült.
szeghild asztal //M A szeg nagyon aktív. Igéje a *szeghin lehet, amiből a szegni lett. A formázott, „szegett” anyag lesz a bútor. A betelepített, elrendezett hely lesz az Alszeg, jelzővel is ellátva.
szer eszköz //M Jó szert tenni jó szerre, amit nem kell gyakran szerelni. A szónak hatalmas családja fejlődött-növekedett, fogalmi világának folytonos tágulásával; az alapszó maga is sok jelentésű, a települési fogalomig. Pusztaszer neve is e szó fontosságát bizonyítja.
szerin szerelni //M Az igei alak is „nagycsaládos”.
szeritágh eszközt készítő //M „Szerítő”, ma: szerelő, jó szerszámmal.
szeritin eszközt készíteni //M Az ít ma is élő képző.
szurr kard //M Ez szúr is, vág is. Ez a szúr, szurony, stb. szavunk.
taka kapa //M Pedig még meg sem tanultuk …
teir csapda, kelepce, tőr //M Összefügg az előzővel, a tere, tir társakkal.
tere penge, él //M A véghangzónak volt egy birtokviszonyra (birtokra) utaló sejtetése, ez is segítette „lekopását”. A tir – tőr, tere – él, teir – csapda hármesából az él jelentés más alakot keresett.Ez az él szavunk is az élü (jel) származéka, többféle érintkezés révén.
terild csapda //M A teir szó jelentésétől csak elvontságában tér el e képzett szó. Általánosan: csapdaállítás. A ter gyök bokrosodását Varga Csaba gazdagon kifejtette.
thága fátyol, kendő //? A fejen, a koszorú alatt (D.Cs.) Tóga.
thegisz tegez //M A /thege/ – hely szóval lehet etimol. kapcsolatban. Nyílvesszőt helye-z a harcos az íjra.
thum dugó //M A szó családját lásd Varga Csabánál; pl. tumultus, töm, temető stb.(Tümet - tömet = temet). Az arabban: tim = a szája vminek, amit be lehet dugni. Átment a latinba, lásd a tum szó családját .Béh thumin budga száhát thumvel. Mai! (P. I.)
tiker tükör //M A bronztükröt fenni kellett, hogy fényes legyen, fémes fényű.
tir tőr //M Ősi hangkapcsolat: t.r, oly sok szó magja. a magyarban.
tivi tű //M A tüvi (tő, töve) szóval etim. kapcsolata van.
tivije buka tű foka //M A buka a lábszár foka is, azaz: boka. Ellenőrzés: TESz!
tumba buzogány //Mr „Tömb." Középkori szó a tumba =jelzőtömb határon v. emlékhelyen.
vapa pajzs //M A lápa v. vápa: homorú térszínforma. Finn, aapa: mocsár, mélyedés.Torna: lápa ~ homorú tájrész.
vezite (vezi + iti) vejsze //M Ősi magyar szavunk. Meglepő az összetétel.
vijesi íjász //M Három msh.-vesztett szó jön…
viju íj //M Ez vijjog. Hangszó, mint oly sok.
vüvi öv //M Ez lenne a visz ige? Ekkor is v-s volt. Az öv tartalma-szerepe is erre a szóra mutat.
wiloia fáklya //M Világ(ító) // Más neve is van: feni, fenigh. A fen és vil gyök ma is élő. Majd aktív lesz a vil gyök, és sok régi szót kiszorítanak a nyelvből származékai (asar!). Detre a „b”-nyelvből eredezteti a szót. A hasonló szavak közül bizonyosabban az Uaiei a-tipusú földrajzi nevek lehetnek jövevények.
wuste ostor //M Megvilágosodott egy szócsokor.
wustur kis ostor //M Az u –s ejtés napjainkig megőrződött a magyarban.
wüsten hajtani (állatot) //M Ismét meglepetést szerzett a hun szó. E!
wüsti állathajtás //M A füstifecske nem /wüsti/ valójában: az élelmét hajtó?
Italok
bor bor //M „Forr a bor”:egy Móricz-regény címe. Más nézetből: is megfontolandó, nem azonos–e a bor és a forr szó eredete. Úgy tűnik, azonos a két szó, a forr a szó igei alakja. Más nyelvbe is bekerült igeként: (borrigh), és vizsgálandó az etim. kapcsolata Bordeaux nevével (bordói lé), a bordó színnévvel. E!
csaj tea //Ch Kínától a hunok közvetítették, Eurrópába is.
hümin inni //M Feltételezett szófejlődés: hümini, hümni, hünni, ünni,…
hümild ital //M Az ivott, amit isznak. Ham hang az ételé, hüm az italé.
*palinka pálinka //M Ezt már én iktattam a kínálatba. Kinek a szava a pálinka? –Mai kérdés lett belőle. Válaszunk: ha a palin = falni, enni, a palin-ka jelentése: faláska, falatka. „Falós lesz tőle az ember”- mondják Erdélyben.
ser sör //M Gyerekkoromban is ser-t emlegettek az öregek.
Összefoglaló visszatekintés
Nem túl nagy ez az italkínálat, de itt van az ősi lényeg. A szláv nyelvbe a csaj hun közvetítéssel juthatott el, hisz Kínától a szláv törzsek lakóhelyéig terjedő térség a hunok mozgásterülete volt.
Ételek
*hemin enni //M Erdélyben: „béhemment” valamit, ha gyorsan békap.hetild étel; etimológiai értelme: //M -lételem. //
kisjú hús //? Mezopotámia: kus. De a hunok kissé megforgatták a hangokat.
moni tojás //M Tikmoni lehetett a „tyúktojás”, ha helyes a Tizeszava tiknaziren szavának értelmezése. Meg ha nem, akkor is, hisz népnyelvünk erősen értékőrző, amit Bessenyei Gy. Magyarság c. röpiratában már szépen megfogalmazott.
pala étkezés //M Képzővel: palat, vagyis falat.A szóeleji p f-re változik: „a finnugor 1 X 1! Szabályos hangfejlődésnek is mondjuk.
palin étkezni, falni //M Nem pejoratív értelemmel gondolva. Mint Erdélyben mondják ma is.
voje zsír, vaj?, faggyú? //M Bizonyára „ mindenfajta zsíradék”.
Összefoglaló visszatekintés Mindössze a /kisjú/ ismeretlen az éléstárban, amely nem roskadozik a kínálattól. Hiányoznak a konyhaművészet fogalmai: anyagok, étkek,elkészítési módok megnevezései. Szívesen látnám a kínálatban a palacsintát: előtagja az „étkezés” hun megfelelője. Tej? Kenyérféle? Gabona s a föld más termései? Kezdünk kiéhezni az újabb szavakra…
Elvont fogalmak
a s a r világ //M Sárhegy: Világ (osság) hegy. A sár tehát asar jelentésű. Fényhegy, Naphegy, ha kultuszhely volt a napkultusz korában. Az „összár”- jelentés is szóba jön, de van más lehetőség is. V. ö.: Ausar, Sar (SR = Nap). Mitológiai fogalmak… Ozirisz, Ahura Mazda.
asresi összes //M Összrész. Első as tagja azonos az ász szóval (lat.).
baste széles //M Mint a pást.
bazmati rengeteg //? Sajnos, ez kissé csúnyán hangzik…
bű baj //M Ezek szerint a bűbájos nem bűvös - bájos, hanem baj-baj! Mi az Ősbü? Valami baj történhetett ezen a helyen.
cha’a szellem //? Egyedüli szó, melyben a mai arab nyelvben is meglévő „gége-zárhang” feltűnik..
chormuszegh háromszög //M Mértani fogalom: ha van már mértan… A szeghből lesz a szeghán, ami asztalt jelent. [A szeg eredetileg „vérségi egység”, majd „határ” és végül „körülhatárolt terület” értelemben fordul elő. – E mondat Szegedy László A honfoglaló törzsek és nyelvjárásaik című írásában áll. (Élet és Tudomány, 1992. VI. 12.)]
elve élettér //M Nagy a család! Az ’Eleve’ szó Isten jelentésű. Különben nem volna alanya a Halotti Beszéd – nyelvemlékünk e mondatának: Mennyi malasztban teremté Eleve ősünket, Ádámot,… (mai értelmezéssel). Azonnal megvilágosodik a Havaselve és Erdőelve név, mindkettő Erdélyhez kapcsolódik. A havas élettere az egyik, az erdőé a másik. De hogy maradt meg ez a két szó? Sokszor kell derülni ezen-azon, de mindig föl kell áldozni a humort a téma komolyságáért. Itt van ez előbbi kérdés… A távozó hunok főlírták a majdan érkező magyaroknak a sziklára, hogy hogyan nevezték ők ezt vagy azt a helyet. Még arról is rendelkeztek, nehogy megváltoztassák e neveket a fél évezred múlva itt hont foglaló magyarok. (Bocsánat, nem akartam.)
erig üreg //M Valószínű le- vagy be- érő. A g tehát melléknévi igenevet jelez. Megdermedt a szóalak, a g nem vált ő- vé, mint a tőzeg, virág, üveg, hézag, vályog, stb. szavainkban sem.
esze, eszisi ész, eszes //M A tővéghangzó átalakul, személyjellé. Illeszkedik az -is képző magánhangzója. Az es, ös, os, as melléknévképző jelentése nem változott. Az i visszahúzódott, ma csak a valahová tartozás, valahonnan-valóság kifejezésére használjuk.
esziszkü kezdet //? Ez „szkíta” szóként, a Krétai-kódexben szerepel, kör-özés, ker-esés alatt... áll.
hazati szabad ember //M Van hazája. Még ebből is születhet a haza fogalma!
hega magaslat //M Lásd - előbb. A hágó is itt van. A
hegin emelni, tisztelni //M Hegy, vagy hágó? Mindkettő. A hegye vminek.
hormuszegh, nijdzsiszegh, hütüszegh //M Egy kis mértan: háromszög, négyszög, ötszög.
idzsesi egész //M „Egyesi" egységes – egészséges.
idzsid egyenes //M Csak a végződés változott meg.
ijjú szabadság //? Hangszó: a fiatalok ma is így kiáltanak fel, ha kezdődik a szünidő.
ijud szabad idő, -hely, -akarat //? jala halál //M De sok a h ~ j –megfelelés!Igéje a *jalin lesz majd.jej kár //M? Zavaró, hogy a jej = jég szóval egy-jelentésű. „Jégre viszi”: nagy kárt okoz neki. Petőfi: „…Ha ő úgy nem bízik az emberekben, jégre nem viszik.”kompu, kompou;
hutukompou, outoukompou, kerkompou
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| <<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Eddigi hozzászólások: |
Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára => |
Keresés honlapon
|
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.