a székely címerben ugyanaz a fajta csillagok mint az udmurtban

és kalmük-szakha-val egyező szinek

melyek visszaköszönnek még pl. a mongol szinekben is

https://hu.wikipedia.org/wik i/Hövszgöl_ajmag

https://en.wikipedia. org/wiki/Bayankhongor_Province

tatarstan

+szárnyas oroszlán

csecsen

+1narancssárga

kaluga-kolozs

kabard

kalmük

tibeti buddhista

szakha

udmurtföld

610 Friuli lásd előző PAULUS, A LONGOBARDOK TÖRTÉNETE.

https://en.wikipedia.org/wiki/Alcek  Altszikursz Alcikurz

In 631 a war for the throne broke out between an Avar leader and Alcek. Eventually defeated, Alcek fled to Bavaria where they asked the Frankish king Dagobert I for a piece of land to settle in. The king at first allowed them some land, but one night he ordered his army to slaughter the Bulgars. Only 700 out of 9,000 survived the slaughter and fled to Italy, where they gained permission from the King of the Lombards, Grimoald, to settle in the area of Ravenna

kutrigur-avar viszály. német befogadja kutrigurt, majd leöli őket. végül lombardiába kerülnek a kutrigur bulgárok.

Kubrat established peace with the Avars in 632

béke Kuvrattal, 632

https://en.wikipedia.org/wiki/632

Kubrat, ruler of the Dulo clan,[1] establishes the confederation of Great Bulgaria. He takes power over his tribe, the Utigur Bulgars, and expels the Avars from his lands. Kubrat's rule stretches from the Danube Delta to the Volga River.

(?)

akkor kiűzi őket vagy megegyezés alapján veszi át a törzseken a hatalmat

a bolgárok kos, ló, kakas, sárkány, patkány stb években számoltak, 10 féle év van.

https://en .wikipedia.org/wiki/Nominalia_of_the_Bulgarian_khans

Bajan

566 Sigebert, Austrasia királya legyőzése és foglyul ejtése
567 Gepidia szétzúzása a Duna mellett vívott nagy csatában
574 Tiberius bizánci hadvezér legyőzése
578 az al-dunai szlávok elleni győzelmes hadjárat
582 Sirmium ostroma és bevétele
584 Singidunum (Belgrád) bevétele
585 az Al-Duna déli oldalán húzódó bizánci erődök ostroma, bevétele és feldúlása
586 egészen az első kudarcig, Thessaloniké első ostromáig
Az 590-es években győzedelmesen harcolt a bajor I. Tassilo herceg ellen (595), valamint – Priskost kivéve – Petros és Komentiolos bizánci hadvezérek ellen is.

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/hunok-gepidak/ch01s05.htm l

PAULUS, A LONGOBARDOK TÖRTÉNETE.
(Paulus Diaconus HISTORIA LANGOBARDORUM)

565
Ugyanezen időben a hunok, vagyis
az avarok, Chlothár király halálának hirére annak egyik
fiára, Sigisbertre rontottak. Ez Thüringiában találkozott
velük össze és az Albist folyónál derekasan megverte
őket, mire azok békét kérének, a mit ő meg is adott.***
Ez a Sigisbert a Hispániából származó Brunicheldisttt
vette nőül, a ki őt Childepert nevű fiúval ajándékozta
meg. Az avarok és Sigisbert között később ismét ütközetre
került a sor, még pedig ugyanazon a helyen, a hol
e lőbb; most azonban amazok nyerték el a győzelmet s
a frankok seregét teljesen szétszórták.1

592
Ezen időben Agilulf király is békét kötött
az avarokkal.

595-596
Épen ezekben
a napokban a bajorok közül mintegy kétezer ember
a szlávokra tört, de a cácán* meggyőzte és egy szálig
levágta őket. Ekkor hoztak Itáliába először vad lovakat
és bivalyokatt s az itáliai nép mint valami csodaállatokat
bámulta azokat.
11.__Ez időtájt Childepert frank királyt életének
huszonötödik évében feleségével együtt, a mint mondják,
megmérgezték. A hunok, a kiket avaroknak is hívnak, Pannóniából
Thüringiába rontottak és igen súlyos háborút
viseltek a frankokkal. Galliában ekkor Brunechildis királyné
uralkodott unokáival, a még gyermek Theudeperttel
és Theuderickel ; ezek a hunoknak pénzt adtak,
mire azok visszatértek hazájukba.

601
Ez időtájt küldött Agilulf király is alkalmas
mesterembereket az avarok királyának, a cácánnak,
hogy annak a számára hajókat építsenek, a mely hajókkal
azután ez a cácán Thrácia egyik szigetét* bevette.
*Talán Sp h a c te ria

602
Ezen időtájt tértek vissza Agilulf király kö-
vetei is a cácántól és jelentették neki, hogy az avarokkal
örök békét kötöttek.
Velük jött a cácánnak egy követsége
is, amely azután innen Galliába ment át és
tudtukra adta a frankok királyainak, hogy miként az
avarokkal, úgy a longobardokkal is lépjenek békére. E
közben a longobardok avarok és szlávok társaságában
Istria* területére rontottak s azt fölégették és kirabolták
* 751-ig a byzanci császárság alatt állott.

611
37 .__Ez időtájt az avarok királya, a kit az ő nyel-
vükön cácánnak hívnak, megszámlálhatatlan sokasággal
Venetia tartományba tört.t Gisulf foroiuliumi herczeg
a longobardokkal, a kiket hamarosan maga köré tudott
gyűjteni, vakmerően eléje sietett; de — habár nagy hősiességgel
küzdött kevesedmagával a roppant tömeg ellen
— végtére is mindenünnen körülfogva csaknem egy
szálig elvesztek.

Ez Baján khán fia lehetett. Baján u g y an is 602-ben h a lt meg,
a Paulus által leírt beütés pedig Hun fa lv y sz e rin t 611-ben
történt egy egészen fiatal khán alatt.

Az avarok pedig keresztül-kasúl járták Foroiulium
egész területét, raboltak s tüzzel-vassal pusztítottak mindent.
Majd Foroiulium várát szoros ostromzár alá vették
és teljes erejükből annak a bevételén fáradoztak. S midőn
az avarok királya, azaz a cácán, teljes fegyverzetben
és nagy kísérettel a város körül járkál és kutatja,
hogy melyik részen ostromolhatná azt legkönnyebben :
a várfalakról megpillantá őt Romilda és amint látja, hogy
az mily virágzó ifjúkorban van, legott feltámadnak a gonosz
asszony bűnös vágyai és azonnal hírnököt küld
hozzá, hogyha őt nőül veszi, úgy neki a várost mindazokkal,
a kik benne vannak, átadja.

Ezt hallván a barbár
király, gonosz furfanggal azt válaszolá, hogy ő kész
megcselekedni, a mit izent és ígérte, hogy őt feleségül
veszi. Romilda erre késedelem nélkül kinyittatta Foroiulium
városának a kapuit és bebocsátotta az ellenséget
úgy a maga, mint azok vesztére, a kik benn voltak. Az
avarok most királyukkal bevonultak Foroiuliumba, s a
mit csak lehetett, összeraboltak ; a várost egészen elhamvasztották,
a kezükbe került lakosokat pedig rabszíjra
fűzve magukkal elhurczolták és hazugul azzal kecsegtették
a foglyúl ejtetteket, hogy majd Pannónia területén
le fogják őket telepíteni, a honnan hajdanában a longobardok
kiköltöztek. Midőn azonban hazájukba visszatértükkor
a Szent mezőre értek, elhatározták, hogy minden
férfikorban lévő longobardot kardélre hánynak, a nőket
s a gyermekeket pedig, mint hadizsákmányt, egymás
között felosztják. Taso, Cacco és Raduald, Gisulfnak és
Romildának a gyermekei, midőn az avarok ezen gonosz
szándékának neszét vették, tüstént lóra kaptak és futásnak
eredtek. A három közül az egyik Grimualdot, a
még egészen gyermek testvérüket, mivel azt hitte, hogy
az a kicsiség képtelen magát a vágtató lovon fentartani,
jobbnak gondolta kardjával keresztül szúrni, mintsem
hogy a szolgaság igájában nyögjön.

Midőn azonban felemelte lándsáját,
hogy a gyermeket keresztül döfje, akkor az hangos
zokogásban tört ki és mondá: „Ne ölj meg engem,
hiszen megtudom én ülni a lovat!“ Erre karjánál fogva
megragadta a gyermeket és a ló csupasz hátára tévé és
egyszersmind figyelmezteté, hogy lehetőleg erősen tartsa
magát. A gyermek pedig kezeivel megmarkolta a ló kantárát
s futó testvérei után vágtatott. A mint az avarok
észre vették ezt a dolgot, legott lóra kaptak és utánuk
iramodtak; s mialatt a három öregebb testvér a futással
megmenekült, addig a gyermek Grimualdot az egyik
avar, ki nálánál gyorsabban lovagolt, beérte. Azonban
gyenge korára való tekintettel nem tartotta érdemesnek
Grimualdot megölni, inkább élve hagyta, hogy neki majd
szolgája legyen. Erre az avar a gyermek lovát kantárjánál
vezetve visszaindult vele a táborba és fölötte
ujjong a nemes zsákmánynak, mert a gyermeknek csinos
testalkata, csillogó szemei s leomló szőke hajfürtjei valának.
Ezenközben Grimuald keservesen fájlalta, hogy őt
így fogságba hurcolják és
„Szörnyű gondolatot forgatván kis kebelében."* - * Virgilius Georgica. IV. 83.
rövid kardját, a milyent olyan korban hordani szokás,
hüvelyéből kirántá és azzal, minden erejét összeszedve,
oly hatalmas vágást mért az őt vonszoló avar fejebúbjára,
hogy a vágás egészen az agyvelöig hatolt és az
ellenség holtan fordult le lováról.

Erre a gyermek Gri-
muald lovát megfordítá és vígan elmenekült; nemsokára
beérte testvéreit, a kiknek igen nagy örömet szerzett
megszabadulásával és az ellenség halálának az elbeszélésével.
Az avarok ezután minden férfikorban levő
longobardot kardélre hánytak, az asszonyokat és gyermekeket
pedig rabszolgaságba hurczolták. Romildát, a
ki ezen alattomos gaztettnek főelőidézője volt, az avarok
királya esküjéhez híven — a mint neki megfogadta —
egy éjjelre feleségül vette, mindjárt rá pedig átengedte
őt tizenkét avarnak, a kik egész éjen át felváltva gyötörték
érzéki vágyaik kielégítésével; majd a nyilt mező közepén
karót üttetett le, a melynek kihegyezett végére
Romildát felnyársaltatta és akkor ócsárlólag szemére lobbantva
mondá: „Ilyen férjre vagy te érdemes!“ Ily
módon veszett el az elvetemedett hazaárulónő, a ki
többre becsülte buja élvvágyát polgártársai s rokonai
jóléténél.



Midőn Grimualdnak tudomására jutott, hogy
Perctarit Scythiába menekült és a cácánnál tartózkodik,
legott értesítette követei által az avarok királyát, a cácánt,
hogy a longobardok a békés viszonyt, a melyben
eddigelé voltak, nem tarthatják vele fenn, ha ő Perctaritnak
továbbra is menedéket ad. Ezek hallatára az avarok
királya magához hivatta Perctaritot és kijelenté neki,
hogy menjen, a merre tetszik, hogy miatta az avarok a
longobardokkal viszályba ne keveredjenek*.


Erre a Lupusra bízta Grimuald palotája
vezetését, a mikor Beneventumba útazott.
18. Lupus a király távollétében, a kinek visszajövetelét
nem remélte, igen dölyfösen viselkedett Ticinumban;
a király visszatértekor azonban — jól tudván,
hogy annak az ő rossz tettei nem fognak tetszeni —
Foroiuliumba ment és saját bűnösségének tudatában fellázadt
a király ellen.
19. Grimuald nem akart a longobardok között
polgárháborút előidézni s ezért megbízta a cácánt, az f
avarok királyát, hogy vezessen sereget Foroiuliumba
Lupus herczeg ellen és a háborúban semmisítse meg.
És ez meg is történt. Midőn a cácán hatalmas seregé-
vei megérkezett, Lupus herczeg a foroiuliumbeliekkel a
/ Flovius* nevű helyen három napon át harczolt a cácán
serege ellen, a mint nekem ezt öreg emberek elbeszélték,
a kik maguk is jelen voltak ebben a csatában. Az
első napon megverte a cácán erős seregét és övéi közül
csak kevesen sebesültek meg ; a második napon már
több embere megsebesült és meghalt, de ő is sokat levágott
az avarok közül; a harmadik napon övéi közül
még többen megsebesültek, avagy elvesztek, de viszont
nem kisebb pusztítást vitt véghez ő is a cácán nagy
seregében és gazdag zsákmányt ejtett. S mégis a
negyedik napon oly roppant tömeget láttak ellenük nyomulni,
hogy futásnak eredve alig-alig tudtak elmenekülni.
20. _ Itt vesztette életét Lupus herczeg is, a többiek
pedig, a kik megmenekedtek, a várakban sánczolták
el magukat. Az avarok pedig az egész tartományt
bebarangolták és tűzzel-vassal pusztítottak mindent. Midőn
több napon át űzték már ezen munkát, felszólítá
őket Grimuald, hogy hagyják abba a pusztítást. Erre
követeket küldöttek Grimualdhoz és kijelentették neki,
hogy Foroiuliumot, a melyet saját fegyvereikkel hódítottak
meg, egyáltalában nincs szándékuk elhagyni.
21 . Grimuald most kénytelen volt sereget gyűjteni,
hogy az országból az avarokat kiűzze.

Foroiulium  : Friuli

Avaria

avar lobogó

Lak lobogó Dagesztan

jász történelem

Kr.u.174 a római császár háborút indít

a rómaiakkal kiegyező királyt megdöntik, fogságba vetik és tovább folytatják a harcot

a kiegyezés és határtartományok, vásárnapok

a kipcsákok árulása és azok elárulása

a jászok kapuja a Terek folyón át

a jászok fővárosa Magas

...

a jász : alán, jazyg, aszi

Irnik tanhu
Gourda Gordasz Ogurd Kürt (Grod) 514 - 528 (Kurt Kuvrat 620-630)
Maugerisz Moger Megyer (Mugel) 528 -

Kandik avar kagán 554 - 559.
Sandilch Szandilk Σάνδιλ, Σάνδιλχος, 555 utigur kán, 569 onogur kán ’Ermi-nemzetségből’
Baján Baian Bős avar kagán    562 - 602

Baloch Balach Baluch Belek Balak Balakti szabir király
Boarich Bogarik szabir hercegnő - 545

Bumin köktürk kagán 551 - 552
Isszik köktürk kagán

Balash szaszanid shah 484–488
Kavadh I 488–531
Khosrau Kasra Hüsrev  Huszrau szaszanid 'aparvez' szaszanid shah 501 – 579

Aksuvar eftalita hun vezér 515-528
     Mihirakula  528-542    
...

532 hun támadás Bizánc-uralta Folyamközbe
Hun raid in 532 to the Byzantium-ruled Mesopotamia
533 _600 hun Karthágó ostrománál
https://en.wikipedia.org/wiki/Vandalic_War

.......

a hunok a halottaikat se hagyták hátra
Even the dead body of a Hun military leader was not left to the enemy. Procopius of Caesarea wrote that during the storm of the city Archeopol (553) for a dead body of the “Sabirs' Chief” broke a strong fight that lasted until dusk” (Procopius of Caesarea. II, p. 432).

_
a hun íj kerek
Apollinaris Sidonius says that the bow of the Hun warrior had a special form - “rounded bows” (Sidonius Apollinaris, p. 1090). Procopius of Caesarea tells us that the storm of Archeopol “The Persians and Sabins (Savirs, Subars, Saban is a Bulgarian form of pronunciation), shooting at those standing on the walls a cloud of arrows and spears ... almost achieved that under their pressure the Romans were ready to leave the top of the fortifications” (Procopius of Caesarea. II, p. 420).
_
ez valószínűleg az ostor
Ammianus Marcellinus noted: “They deserve recognition as excellent warriors, because they are fighting from a distance with arrows ... and closing on the enemy hand to hand, fight with selfless courage with swords, ducking from strikes, they throw arkan (lasso) on the enemy...”. (Ammianus Marcellinus. II, p. 238).
_
ostromgépek
“.. they came up with such a device, which did not occur neither to the Romans, or Persians, nor to anyone since the creation of the world, although in this and the other state have always been, and now is a large number of engineers” (Procopius of Caesarea. II. C 407-408).
In 551 during storming of Petra, the Huns-Savirs for the first time used siege engines of original design. Procopius of Caesarea gives a detailed description of the design features of this kind of siege equipment: “... they braided thick branches, attached them everywhere instead of the logs, covered the machine with hides, they retained the shape of a battering ram, suspending it in the middle on freely moving ropes, as usual, only one beam, pointed and covered with iron like an arrowhead, to rapidly batter them into the walls of the fortifications. And they made this construction lo light ... forty people, who were lifting up the log to swing it and strike the wall, from the inside of the machine, covered with hides, could without difficulty carry this ram on their shoulders” (Procopius of Caesarea. II, p. 408).
_
a hunok el tudták torlaszolni a folyókat, áradásokat okozva városokban
Huns could build dams on the rivers to cause flooding in the besieged city. For this purpose, they used “huge inflated burdiuks (bladders), filled with stone and sand...”. (Movses Kalankatuatsi. II, p. 80. The “Chronicle” of Pseudo-Zacharias also contains information about the Huns and Persians, in preparation for a siege of the city Maiferkat, “made about it ditches, embankment, and many pits...”. (Pseudo-Zacharias, p. 163).

IbnFadlan utazása a türkök, volgárok földjére
Almis volgai bolgár fejedelem hívására 921-ben indult el Bagdadból' (21 June 921
.
A pogány vallásokról kevés a mondanivalója. De a baskír phallus-kultusz felkelti az érdeklődését, mert megkérdezi tolmácsa közvetítésével a bennszülöttek egyikét, mi az értelme egy fából készült penis imádatának és leírja a választ: "Mivel én is valami hasonlótól lettem és nem ismerek más teremtőt, aki engem csinált volna." Aztán hozzáteszi: "Közülünk (a baskirok közül) egyesek tizenkét istenségben hisznek: egy isten a télnek, egy másik a nyárnak, egy az esőnek, egy a szélnek, egy a fáknak, egy az embereknek, egy a lovaknak, egy a víznek, egy az éjszakának, egy a nappalnak, egy a halál istene és egy a földé, míg közöttük a leghatalmasabb az, amelyik az égben lakik, de ez tanácsot tart a többi istenekkel és mindannyian elégedettek azzal, amit a többiek tesznek...

 In only fifty-three pages of manuscript, the text records twenty-three river crossings: the Jayhun, the Yaghindi, the Jam, the Jakhsh, the Udhil, the Ardin, the Warsh, the Akhti, the Wabna, the Jayikh, the Jakha, the Arkhaz, the Bajagh, the Samur, the Kinal, the Sukh, the Knunjulu, the Uran, the Uram, the Baynakh, the Watigh, the Niyasnah, and the Jawshir.
http://postcolonialist.com/academic-dispatches/ibn-fadlan-crossing-nature-boun dary/
AmuDerya
http://dergiler.ankara.edu.tr/dergiler/37/1691/18028.pdf
http://en.wikipedia.org/wiki/Amu_Darya
.
törökül: Türk Tekin, Sekalibeli Bars
http://dergiler.ankara.edu.tr/dergiler/37/1691/18028.pdf
10sz Alp Tigin, Sebük Tekin
http://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_the_Turkic_peoples_(500–1300)
az ő ősük, Kül Tigin építette a derbenti Vaskaput
http://en.wikipedia.org/wiki/Temir_Kapig

ie.6-5sz.

6. Kinyilvánítja Dárayavaus király: Ezek (azok) a tartományok, amelyek birtokomba kerültek (maná patiyaisa) Auramazdá akaratából én ezeknek királya voltam: Párra, Uvaja, Bábirus, Ahurá, Arabáya, Mudráya, a szigetek, Sparda, Yauna, Má da, Armina, Katpautuka, ParAava, Zraka, Haraiva, Uvárazmíy, Báxtris, Suaguda, Gadára, Saka, Aatagus, Harauvaos, Maka, összesen 23 tartomány".

 A felsorolt tartományok azonosítása sorrendben a következő: Persis, Elám, Babilon, Asszíria, Arábia, Egyiptom, Kypros, és a Kis-Ázsiához tartozó görög szigetek, Sardeis /Lydia/, Iónia, Média, Armenia, Kappadókia, Pártia, Drangiané, Areia, Chórasmié, Baktria, Sogdiané, Gandhára, szakák, Sattagydia, Arachósia, maka.